Hogy lesz könnyebb a beszoktatás?

Sokszor halljuk/mondjuk „gondtalan gyermekkor”, de valójában a stressz már az egészen picik életében is jelen van. Már a bölcsödei/óvodai beszokás, elválás sokszor hatalmas nyomás a kicsiknek, és ahogy nőnek, a stressz források száma is nő (iskolai elvárások, kortársaknak való megfelelés, stb.)

Nem tudunk minden stressz forrást felszámolni, és nem is lenne jó, ha így tennénk. Egy egészséges határig engednünk kell, hogy gyermekünket terhelés érje, természetesen a korának és jellemének megfelelő, így fejlődik, erősödik a stressztűrő – és kezelési képessége.

Minden gyermek tűréshatára más. Szülőként a mi feladatunk ezt az egészséges határt szem előtt tartani, és lehetőleg nem túllépni. Egyik gyermekünk már kétévesen gond nélkül beszokhat a bölcsödébe, de a másik kicsi még három évesen sem érett rá egészen. Míg az egyik apróságnak a minden napra programot szervező (úszás, lovaglás, tánc, stb) óvoda izgalmas, érdekes szórakozást, addig a másiknak a sok jövés-menés, feladat túl nagy lelki terhelést jelent. Előbbinél segít elterelni a figyelmet a szülőtől való távolléttől, utóbbinál tovább mélyíti az elválás miatti szorongást.

Még ha sikerül is olyan intézményt találnunk, ahol a pedagógusok, a hangulat, a közeg stb. megfelelő gyermekünk számára, a beszoktatási időszak mindenképpen stresszt vált ki a kicsikből és a szülőkből is, és nem csak az első napokban. Hetek, sőt hónapokig is eltarthat mire igazán beszokik, és nem jelent már jelentős stresszt a bölcsöde/óvoda.

Ez a stresszes időszak sok tünettel járhat, a leggyakoribbak;

  • újra bepisilhet, bekakilhat
  • nehezebben alszik el, gyakran felriad
  • megváltozik az étvágya
  • megváltozik a viselkedése (dacosabb, verekedősebb), kedve hullámzóvá válik
  • gyakrabban fáj a hasa, feje, gyakrabban lesz beteg
  • önnyugtató szokásokat vesz fel (újszopás, hajtekergetés)

Ezek a tünetek íjesztőek, és figyelni is kell rájuk. Ha zsigereinkben úgy érezzük, hogy nincs jó helyen a gyermekünk, a tünetei nem enyhülnek idővel, nem halad a beszokással, akkor másik intézményt, megoldást kell keresni.

Ha viszont gyermekünk „jó” helyen van, akkor az idő haladtával ezek a tünetek enyhülni fognak, de mi is segítsünk neki a beszoktatás okozta stressz kezelésében, feloldásában.

  • Ha jelentkeznek a fenti tünetek, legyünk türelmesek. Természetesen az agressziót nem szabad szó nélkül hagyni, és íjesztő ha nem eszik, nem alszik, bepisil, de tudatosítsuk magunkban, hogy ezek csak tünetek, és megszűnnek, ha a lelki egyensúlya visszaáll. Ezt viszont nem bűntetéssel fogjuk elérni, hanem sok szeretettel; játékkal, összebújással, odafigyeléssel, az otthon nyugalmával.
  • A beszoktatási időszakban más új sztresszorokat ne teremtsünk gyermekünknél. Pl. a cumi elvételét ne a beszoktatás előtti héten kezdjük meg. Ne ekkor vigyük először fogorvoshoz, stb.
  • Ha lehet saját terhelésünket is csökkentsük erre az időszakra, hogy gyeremkünkre több időnk, energiánk maradjon. Másrészt ha mi nyugodtak/idegesek vagyunk, az gyermekünkre is átragad.
  • Próbáljunk meg hidat teremteni az óvoda és az otthonunk között.
    • ha van alvókája, akkor azt egyértelműen az óvodába is vigyük. Ha nincs, akkor is érdemes valamit közösen kiválasztani, amit bevihet.
    • ha van rá mód kérjünk családlátogatást, hogy a kicsi saját közegében, 100%-os figyelmet kapva ismerkedhessen az óvónénikkel.
    • Ovis rajzait, alkotásait „állítsuk ki” otthon
    • Szerencsés helyzet, ha van olyan gyerek a csoportban, akit már korábbról ismer. Ha nincs ilyen, de van szimpatikus szülő/gyermek, akkor egy közös délutáni játszóterezést is kezdeményezhetünk.
    • A legtöbb ovis csoportnak már van saját Facebook csoportja. Nézegessük a közös képeket gyermekünkkel, tanuljuk meg mi is a többi gyermek nevét, így jobban tud nekünk mesélni a napi történésekről.
  • Fontos, hogy jó kapcsolatot építsünk ki az óvónőkkel. Szerencsére az óvónők többsége szeretettel, elhivatottsággal és sok tapasztalattal terelgeti a gyerekeket, így ő lesz a legnagyobb segítségünk a beszoktatásnál. Ha gyakran fordulunk hozzájuk, kérünk és adunk visszajelzést, nem csak mi tudunk meg többet gyermekünkről, hanem ők is részletesebb képet kapnak az otthoni háttérről, ami nekik is segítség.
  • Ha nem is beteg, de úgy látjuk fizikailag nincs teljesen jól, fáj valamije, folyik az orra, akkor maradjunk vele otthon. Egyrészt így megelőzünk egy hosszabb betegséget, másrészt a fizikai diszkomfort miatt a kicsik sokkal érzékenyebbek, anyásabbak, nagyobb teher ilyenkor az elválás is.
  • A gyerekek más-más önállósági szinttel érkeznek az intézményekbe. Aki az óvodába kevésbé önállóként kerül; mert pl. nem volt bölcsis, nem tud önállóan öltözni, egyedül enni, fogat mosni, orrot fújni..stb. a többiekhez képest le lesz maradva, és ez is okozhat rossz érzéseket, önbizalomhiányt. Hiszen sokkal több dolgot kell egyszerre megtanulnia, mindig sürgetik, fél, hogy lemarad…stb. Ezért azokban a tevékenységekben, amiben az oviban önállónak kell lennie, azt otthon tanítsuk meg neki, és ne végezzük el helyette.
  • Olvassunk olyan könyveket, ami az ovis hétköznapokról szólnak. pl.: Vadadi Andrea: Leszel a barátom? , A palacsinta tábor, Örökké óvodás maradok
  • Segítsünk neki „kijátszani” a rossz érzéseket. Ilyenkor olyan „ovis bajok” is előjöhetnek, amit elmesélni nem tud nekünk, de eljátszani igen. Pl. egy konfliktusa vagy valami, amitől fél.
    • A szerepjáték nagyon sokat segíthet. Játszunk óvodásat, ha volt valamilyen rossz élménye, azt is belevehetjük a történetbe.
    • Rajzoljátok, fessétek le az ovit, a gyerekeket, bármit, ami az ovival kapcsolatos.

 

Sokat segíthetünk tehát gyermekünknek, hogy a beszokás könnyebb legyen, és minél hamarabb a jó élményekről szóljon a szélesebb világ megismerése. Ha Nektek is van ötletetek, tanácsotok, írjátok meg nekünk kommentben! 🙂

Jó bölcsöde-, óvoda-, iskolakezdést mindannyiunknak!

Judit

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s