Figyelemfejlesztés természetes úton

Figyelemzavaros, ez a “diagnózis” egyre gyakrabban hagzik el a tanulási, viselkedési problémákkal küzdő gyerekeknél. Emellett sok szülő ha valódi “zavarral” nem is szembesül, de tapasztalhatja, hogy gyermeke nem képes megfelelően koncentrálni, kellő mértékben figyelni, elmerülni a feladatokban. Ha úgy érezzük, gyermekünk figyelme fejlesztésre szorul, belevághatunk a tudatos, játékos fejlesztésbe, és már jó úton is járunk, és az eredmények hamarosan érkeznek is. DE ! A tartós intenzív koncentráció egy nagyon összetett képesség, ezért nem elég a “gyakorlás”, más befolyásoló tényezőket sem hagyhatunk figyelmen kívül.

Elegendő mozgás és friss levegő:

childrens_multi_ethnic_playing_wallpaper.jpgMindannyian tapasztaltuk már, mennyivel jobban érezzük magunkat azután, ha több órát a jó levegőn voltunk, ha tornáztunk egy-két órát. A fejünk kitisztul, jobban fog az eszünk, jobb lesz a kedvünk, az étvágyunk és javul az anyagcserénk. Nincs ez másként a kicsiknél sem. Ráadásul az ő agyuk hihetetlen mértékben fejlődik napról-napra, mely fejlődés tiszta levegő, oxigén és mozgás nélkül nem valósulhat meg. Igyekezzünk megvalósítani, hogy gyerkőceink legalább napi 1,5-2 órát a szabadban játszhassanak, erősítve testüket, lelküket. A biciklizés, játszóterezés, szaladgálás elsősorban a nagymotoros mozgást fejlesztik, de mindeközben olyan alapozó mozdulatokat végeznek, amelyek a finommozgásokat is beindítják, lazítják a vállöveket, fejlesztik a koncentrációt. Ha pedig ügyesedik, akkor a fejlesztő feladatokban is hamarabb lesz sikerélménye, ezáltal motivációja is.

Ha azt gyanítjuk, hogy gyermekünk mozgás- vagy figyelemzarral küszködik, akkor komolyabban kell vennünk a “fejlesztést”, és érdemes mozgás terápiát, gyógytornát is alkalmazni a megfelelő szakember bevonásával.

Egészséges táplálkozás, fiziológiai állapot:

A változatos, egészséges étrend nem csak az immunrendszert, de az agyi működést és fejlődést is meghatározza. Ha gyermekünk fáradékony, nehezen koncentrál, akár vitamin– és ásványianyag hiány is állhat a háttérben. (elsősorban: B, D, E vitamin, vas) Szintén problémát okozhat bizonyos ételek többlet fogyasztása, a leggyakrabban kikiálltott bűnös a túlzott szénhidrát bevitel. A szénhidráttartalmú ételekre szükség van, főleg a fejlődő agynak nélkülözhetetlenek, sajnos azonban az az általános, hogy jóval többet esznek belőlük gyermekeink, mint amennyi szükséges lenne.

A glutén tartalmú ételek túlzott fogyasztása (péksütemény, gyorséttermi ételek…stb) szintén hátrányosan érintheti az agyműködést, hiszen akadályozza az esszenciális B vitamin felszívódását. Ezért, ha úgy érezzük, hogy gyermekünk egyoldalúan táplálkozik, akkor erre a területre is oda kell figyelni, és türelemmel, kreativitással változatosabbá kell tenni az étrendjét. A példamutatás itt is a leghatásosabb.

Elegendő folyadékbevitel nélkül szintén nem működik megfelelően szervezetünk. Figyeljük meg, hogy gyermekünk elegendő folyadékot fogyaszt-e, hiszen ez hosszú távon is meghatározza szervezete egészségét, de a pillanatnyi teljesítő- és koncentrációképességét, is jelentősen rontja, ha dehidratált állapotban van. Egy 4-8 év közötti gyermek kb. 1,5 liter folyadékot kellene, hogy megigyon/egyen naponta. A cukrozott üdítőket/gyümölcsleveket váltsuk fel vízzel, teával vagy 100%-os gyümölcslevekkel.

Természetesen azt sem árt szem előtt tartani, hogy sok családban sajnos eléggé válogatósak a gyerekek, így bármennyire is szeretnénk minél változatosabbá tenni a táplálkozásukat, nagyon nehezen megy. Ilyenkor segítségünkre lehetnek a különböző vitaminkészítmények, étrendkiegészítők. Azonban itt is nagyon körültekintően kell választani, hiszen nem mindegy milyen mennyiségben, formában, milyen esetleges adalékanyagokkal együtt kerülnek a vitaminok, ásványianyagok gyermekünk szervezetébe.


A PIKI naturalnál összeválogattuk azokat a bevizsgált, természetes készítményeket, amelyeket nyugodtan adhatunk gyermekeinknek, mert valóban hatásosak, és nem tartalmaznak semmilyen káros anyagot.

Nézzük, mely termékek támogatják legjobban gyermekeink agyműködését:

  • Legtöbb szülő már tudja, milyen fontos, hogy a kicsik minél több halat egyenek, leginkább annak Omega-3 tartalma miatt. Amennyiben nem sikerül megfelelő gyakorisággal (heti kétszer) halételt varázsolni az asztalra, jószívvel tudjuk ajánlani a GAL Omega 3 halolajat. A már 1 éves kortól adható készítmény tiszta és stabil, teljes spektrumú Omega-3 zsírsav forrás. Kutatások kimutatták, hogy fogyasztása javítja a memóriát, koncentrációt, jó hatással van a motorikus, nyelvi, tanulási képességek fejlődésére is. A termék jól hasznosuló, természetes formájában (és nem a mesterségesen átalakított etil-észterek formájában) tartalmazza az Omega-3 zsírsavak teljes spektrumát, méghozzá koncentráltan, természetes tokoferolokkal (E-vitamin) együtt. Enyhe hal íze van csak, amit szinte teljesen elfed a citromolaj, így gyermekek is szívesebben fogyasztják. http://www.pikinatural.hu/omega-3-halolaj-295

Végezetül ne feledjük, hogy teljesítőképességünk a nap folyamán hullámzik. Éhesen, szomjasan, fáradtan, szorongva mi sem tudunk figyelni, elmélyülni valamiben, nemhogy a 10 éven aluliak. Ne várjuk gyermekünktől se, hogy mindig 100%-ot teljesítsenek. Ezért a célzott fejlesztő feladatoknak olyan időpontot válasszunk, amikor gyermekünk minden szempontból “jó” állapotban van.


Mire vágyik egy újszülött?

Friss anyukaként nagyon nehéz megküzdenünk az ezerféle elvárással, jó tanáccsal, szakirodalommal, vagy éppen az innen-onnan olvasott fél-információkkal azzal kapcsolatban, hogy hogyan „neveljünk”. Megnyugtatok mindenkit, hogy nevelni még egyáltalán nem kell, a gyerek kb másfél éves koráig. Jelen kell lennünk, rá kell hangolódnunk, de szerencsére nagyon széles az a bizonyos „jó-anya” spektrum, nincsenek kőbe vésett szabályok! Gondolok itt olyan kényes kérdésekre, mint az együtt alvás/külön alvás, vagy éppen a hordozás/babakocsi értelmetlen vitája. Nem ezeken múlik a cseperedő babánk egészséges lelki világa!! Lássuk, hogy mi az, amire valóban szükségük van, mik a babák valódi pszichológiai igényei?

Biztonságérzet

Az anyaméhben töltött 9 hónap nyugalom után a babák egy nagyon intenzív, fény- és hangingerekkel teli új világba csöppenek, ami ijesztő számukra. A biztonságérzet kialakulása egy folyamat eredménye, amely több összetevőből áll. A testközelség nemcsak pszichés, de biológiai szinten is megnyugtatja a csecsemőket. Az érintés hatására csökken ugyanis a stresszhormon termelődése. Továbbá az anya és a baba bizonyos élettani folyamati között (pl. szívdobogás, légvétel) egyfajta szinkronizáció figyelhető meg az első hónapokban. Nem véletlen nevezi a pszichológia ezt az első időszakot szimbiotikus fázisnak, egyfajta átmenetnek a méhen belüli és a méhen kívüli időszak között. Egy újszülöttet nem lehet elkényeztetni, egyáltalán nem baj, ha sokat van ölben!! A testközelség mellett a másik elengedhetetlen része a biztonságérzet kialakulásának, a baba jelzései és az anya reakciói közötti összhang. Egy újszülött egyetlen eszköze a distressz kifejezésére a sírás. Ha a baba sírására minden esetben jön a válaszkész szülői reakció (ölbevétel, szoptatás, babusgatás, stb…), akkor nagyon hamar kialakul bennük a hatóerő érzése, azaz, hogy képesek hatni a környezetükre. Ez alapozza meg azt az életre szóló mankót, amit ősbizalomnak hívunk. Hogy van értelme jelezni, mert kapok rá választ… Ezért nagyon veszélyes „módszer” a manapság már szerencsére egyre ritkábban alkalmazott „sírni hagyás”.

Tartalmazás

baby-428395_1920A gyakorlatban azért mégsem ilyen egyszerű a helyzet… Odáig rendben vagyunk, hogy a baba sír, sőt olykor sokat sír… De a megnyugtatás része nem mindig megy olyan egyszerűen. Vagy éppen nem találjuk a sírás okát, vagy esetleg nincs is konkrét ok, csak egyszerűen nem képesek még befogadni a rengeteg ingert maguk körül és így adnak neki hangot. Ettől még nem kell magunkat rossz anyának éreznünk. A sírás egy természetes jelzés, amit meg kell tanulnunk elfogadni. Az első egy évben a legfontosabb, amit a babánknak meg kell tanítanunk anyaként, hogy a saját koordinálatlan érzelmi reakcióik megszelídíthetőek. A legapróbb diszkomfort-érzetet is heves reakciók kísérik, testi és érzelmi szinten egyaránt. Az anya feladata, hogy ezt a negatív, megmunkálatlan érzelemanyagot befogadja, és tartalmazza, tehát átvegye a babától. Majd a saját differenciált érzelmi struktúráival értelmet ad neki (pl: fáj a baba hasa, azért sír), és megszelídítve (pl:semmi baj, én megnyugtatlak…) adja vissza a babának. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a síró csecsemőt megnyugtatjuk az érzelmi odafordulással, hanglejtéssel, babusgatással. A fejlődéspszichológia konténer-funkciónak nevezi ezt az anyai képességet, hiszen, mint egy konténer befogadjuk és tartalmazzuk a baba negatív érzelmeit. Úgy, mint a korábban kifejtett anyai válaszkészség az ősbizalom megalapozója, úgy az anyai tartalmazás is egy nagyon jelentős mankó kialakításáért felelős, ami nem más, mint az önmegnyugtatás képessége. A babák ugyanis akkor lesznek képesek idővel saját magukat is megnyugtatni, ha először mi anyák képesek vagyunk tartalmazni az Ő negatív érzéshalmazukat.

Ha a babák ezen fő lelki igényei ki vannak elégítve, akkor már jók vagyunk anyai szerepünkben! 🙂 Nem kell non-stop magunkra kötnünk a gyereket, vagy éppen 10 percenként cicire tennünk őket, sőt akkor sem kell lelkiismeret-furdalást éreznünk, ha esetleg külön szobában altatjuk a babát! A lényeg, hogy hangolódjunk rá az Ő valódi igényeire, és emellett meg élvezzük az anyaság varázsát!

Képernyőfotó 2016-02-12 - 8.54.33

Hermán Noémi

klinikai szakpszichológus, gyermekterapeuta

06-70-366-7571  / hermannoemi@gmail.com


Nem kell tökéletesnek lenni, legyél „elég jó”!


Nagy örömünkre mától a gyermekek lelki egészségének szakértője; Hermán Noémi, klinikai szakpszichológus és gyermekterapeuta is segítséget nyújt a PIKI oldalain. Írásaiban és terápiáin a szakértelem mellett szeretettel, megbecsüléssel fordul a gyermekekhez és szüleikhez. Sorait olvasva hasznos tanácsokat, segítséget és lelkiismeretes támogatót kaphatunk a harmonikus szülő-gyermek kapcsolat kialakításához, a kisebb-nagyobb lelki problémák felismeréséhez, megoldásához. 


Nem kell tökéletesnek lenni, legyél „elég jó”!

 Elsőre talán furcsán hangzik, mert ha az anyaságról van szó, mindenki tökéletes szeretne lenni. Szeretnénk a világon mindent megadni a babánknak, mert kiszolgáltatott, mert szeretjük, mert a miénk. Ez így is van rendjén, ezt hívjuk talán anyai ösztönnek. De amikor megszületik a gyerek, kénytelenek vagyunk szembesülni a valósággal, hogy nem vagyunk mindenhatók, éppen ezért nem lehetünk tökéletesek sem. A baba néha sír, sőt van, hogy sokat sír, pedig mi mindent úgy csináltunk, ahogy a nagykönyvben meg van írva. Itt nem feltétlen érvényesek a régi szabályok, mely szerint, ha tökéletesen csinálom, annak biztosan meg lesz az eredménye. Nem nálunk van a kontroll, itt nem mi irányítunk. Az első hetek, de talán inkább az első pár hónap egy tanulási folyamat, amely során az anya megtanulja, hogyan tud ráhangolódni a babára és kielégíteni az igényeit, komfortérzetet és érzelmi biztonságot adni egyszerre. De ezt nem lehet tökéletesen csinálni, van, hogy hibázunk, van, hogy épp nincs elég tejünk, van, hogy épp nem tudjuk megfejteni, hogy miért sír. Ha ezeket folyamatos kudarcként éljük meg, elmegy az önbizalmunk és összeomlunk a tökéletesség illúziója árnyékában.

Képernyőfotó 2016-02-12 - 8.48.42Nem véletlen vált az egyik legmeghatározóbb kifejezéssé az „elég jó anyaság” a fejlődés-pszichológiában. Rávilágít ugyanis arra, hogy az anyaság legfontosabb mércéje az érzelmi biztonság kialakítása a csecsemőben, mely egy rugalmas folyamat eredménye. A lényeg, hogy az anya rá tudjon hangolódni gyermeke igényeire, odafigyeljen a jelzéseire, reagáljon rá, ha sír. De nem kell saját igényeit teljesen háttérbe szorítani, saját szükségleteit feladnia. Akkor tudunk ugyanis eleget adni, ha mi is jól érezzük magunkat. Ha megengedjük magunknak, hogy néha rábízzuk a gyereket az apjára, vagy a nagymamára, és feltöltődünk, alszunk, eszünk vagy éppen kimozdulunk kicsit. Ha saját igényeink nem rendelődnek teljesen alá, csak éppen annyira amennyire szükséges. Az egyensúly megtalálása nem hangzik könnyűnek, de meggyőződésem, hogy az anyák ezt megérzik. És a kulcs talán éppen a tökéletesség illúziójának elengedésében rejlik. Mert ha ott vagyok, figyelek rá és a magam módján mindent megteszek azért, hogy megnyugtassam a síró babát, akkor elég jó vagyok, még akkor is, ha nem sikerül rögtön megnyugtatni. A kisebb-nagyobb kudarcok elengedhetetlenek, mert sem mi, sem pedig a babák nem vagyunk programozhatóak.

Képernyőfotó 2016-02-12 - 8.29.44Az elég jó anyaság kritériumai változnak a baba érésével, fejlődésével. Míg egy pár hetes csecsemőnek szüksége van az omnipotencia, a mindenhatóság megélésére (hogy az anya elégíti ki az igényeit, tehát a környezete őérte van), egy nagyobb babának már szüksége van kisebb frusztrációkra. Ezalatt nem azt értem, hogy egy féléves gyereket hagyjunk nyugodtan sírni kicsit. Inkább a saját akarat, saját hatóerő fejlődésének ösztönzése a cél. Ha a gyerek nem éri el például a pár centire lévő csörgőt, nem kell azonnal odaadni neki, hadd küzdjön érte, mert különben nem tanulja meg, hogy képes hatni a környezetére. Egy egyéves babát sem kell mindenben kiszolgálni, mindentől megóvni, mert sokkal többet adunk, ha megtanulja saját lehetőségeit és saját korlátait. Ha a játszótéren konfliktusba kerül a kétéves gyerek egy másik kétévessel egy hőn áhított homokozó lapátért, nem kell azonnal helyébe lépnünk és megoldanunk a szituációt, mert nem fogja tudni később megvédeni magát az oviban. Egy óvódás gyereket pedig meg kell tanulnunk elengedni, mert később az iskolában sem lehet a szoknyánk alatt, nem attól válik magabiztos gyerekké, ha mindenben kiszolgáljuk.

Nem könnyű tehát, de talán annál természetesebb. Ha egy anyuka meg tudja bocsájtani magának saját apróbb hibáit, ha képes saját igényeit is szem előtt tartani, ha nem burokban, hanem az életre nevel, a legtöbbet adja gyermekének.

Képernyőfotó 2016-02-12 - 8.54.33

Hermán Noémi

klinikai szakpszichológus, gyermekterapeuta

06-70-366-7571  / hermannoemi@gmail.com


Gluténmentes répatorta

Ritka hétvégék egyike volt a mostani, mivel – tőlünk szokatlan módon – mindkét napot otthon töltöttük és vendégeink sem voltak. Évente kétszer, háromszor, ha előfordul ilyen, így kihasználva ezt a remek alkalmat, úgy döntöttem, új recepteket fogok kipróbálni. Mivel egy ideje én gluténmentes étkezést folytatok és igyekszem kis családom tagjainak szervezetét is minél kevesebb lisztes dologgal terhelni, mindenképpen olyan desszertet kerestem a hétvégi menühöz, ami nem tartalmaz glutént. Így akadtam Mautner Zsófi lisztmentes répatortájára. A recept nagyon egyszerű, nagyon gyors, gyerkőcök “segítségével” is könnyen elkészíthető, jó pár napig fogyasztható, és nem mellesleg, csupa-csupa hasznos összetevőből áll.

Hozzávalók (10-12 szelet):

  • 3 egész tojás
  • 5 evőkanál méz (az eredeti recept 20 dkg nyírfacukrot ír)
  • 1 kávéskanál só
  • 20 dkg darált mandula
  • 10 dkg kókuszreszelék
  • 15 dkg törökmogyoró, durvára vágva (de lehet dió, pisztácia, egyéb magok is)
  • 15 dkg vaj, felolvasztva
  • 1 kávéskanál őrölt fahéj
  • 1 kávéskanál őrölt kardamom
  • 2 evőkanál narancsvirágvíz
  • 20 dkg sárgarépa (kettő kisebb répa), lereszelve

A sütőt előmelegítem 160 °C-ra (légkevereséses módban). Egy nagy tálban elektromos kézikeverővel habosra keverem a tojásokat a mézzel és egy csipet sóval. Hozzáadom a darált mandulát, kókuszreszeléket és a mogyorót. Hozzáteszem az olvasztott vajat, a fahéjat, kardamomot, narancsvirágvizet és a reszelt sárgarépát (amelyet a reszelő nagy lyukán reszeltünk). Egy 23 cm-es kapcsos tortaformát kibélelek sütőpapírral, és belekanalazom a masszát. (kivajazni nem szükséges) 50-60 percig, tűpróbáig sütöm. Félidőben, amikor a teteje elkezd pirulni, érdemes alufóliával letakarni. Teljesen hagyom kihűlni, úgy sokkal könnyebb lesz szeletelni. Mellé vaníliafagylaltot, esetleg joghurtttal, vaníliával, és kevés narancsvirágvízzel kikevert mascarponét ajánl az eredeti recept, de mivel vasárnap ezek a hozzávalók nem voltak fellelhetők a hűtőnkben, ezért szimplán csak szilvalekvárt tettünk a tetejére. Így is isteni finom volt!

Próbáljátok ki!

Móni


Kipróbáltuk: Oxigén Hotel ★★★★ Noszvaj Superior Family and Spa

Már nagyon régen terveztük, hogy ellátogatunk az Oxigén Hotelbe, és végre alkalmat is keríthettünk rá.

„Családi wellness szálloda gyönyörű vidéken, Magyarország legtisztább levegőjű településén, gyerekbarát hotel…” Szólt az ígéret. Nekünk nem is kellett ennél több, hogy jól érezzük magunkat, mégis többet kaptunk:

A gyerekeket jókedvű, kedves, felkészült munkatársak, animátorok várják, akik mosollyal és kreativitással fordulnak a kicsikhez, nyugodt szívvel rájuk lehet bízni az apróságokat, de a programokon a szülőkkel együtt is résztvehetnek a gyerekek. Az animátorokat segíti még Páfrány dínó is, aki nálunk is nagy kedvenc lett.

A szálloda igyekszik minden részletet úgy alakítani, hogy a gyerekekkel való pihenésben segítsék a szülőket: nyitott szobaajtó esetén halk sziréna hang jelzi, hogy „figyeljünk, meg ne lógjon a lurkó”, a szobáknak nem csak számozása van, hanem egy állat képe is ki van rakva, hogy az önállóbb gyerekek könnyen „haza találjanak”. A fellépők, szűkítők, baba ételek, italok, gyümölcs, pelenkázók, pelenkák, vízforralók, kádak, légzésfigyelő, bébi őr…stb. díjmentesen rendelkezésre állnak.

Képernyőfotó 2016-01-18 - 11.16.10

Ma már annyira nem kritikus pont nálunk a tisztaság, mint amikor Máté még a földön mászkált és mindent a szájába vett, de itt azzal sem lett volna gond. A szobák, a közös terek nem csak tiszták, hanem kényelmesek és igényesek belsőépítészetileg is.

 

A reggeli és vacsora kínálata talán kevésbé nagy, mint a környék többi 4–os szállodájáé, de nagyon finomak az ételek, és mindig tudtunk magunknak és Máténak is bőségesen választani.

A wellness részen két gyermekmedence (itt is sok játék van bekészítve, sőt aki medence felett szeretné gyermekét hintáztatni, megteheti) és két felnőtt jacuzzi meleg vizében pancsolhatnak a gyerekek. A hideg vizes úszómedencében a sajátunkon kívül nem láttam gyereket. 🙂 Aroma szaunát is kipróbálhatják itt a lurkók; az egyik kifejezetten gyerekszaunaként üzemel. Hétvégén zsúfoltabbak a medencék, de a gyerekeket ez nem zavarta. (Ha megtehetjük, hogy hétköznap pihenünk, érdemes akkor menni, az ár is kedvezőbb és kevesebben vannak.)

SajnoIMG_4309s ilyenkor télen a kertben található nagy Dínó játszóház nem üzemel (egy kisebb játszóház az étterem mellett és animátorok által tartott foglalkozások a konferencia teremben télen is rendelkezésre állnak), de kárpótolt bennünket a havas park, ahol a sok akadálypálya, játszótér nagy része ilyenkor is használható, és szánkókat is készítettek ki a gyerekeknek. Érdemes kihasználni a Hotel elhelyezkedését is. A programlehetőségekről alapos tájékoztatót készítettek be a szobákba. Pl. sok szép túraútvonal közül válogattunk. Ha pedig fiú gyermekkel érkezünk, az Egri Várat és kiállításait sem szabad kihagyni.

Gyermekkel érkezőknek szívből ajánljuk az Oxigént, mi is hamarosan visszatérünk.

http://oxigenhotel.hu

Judit


Lázcsillapítás – természetesen

Akár szeretnénk, akár nem, sajnos a téli időszakban gyakrabban lesznek betegek a gyerkőceink, mely betegségeket sok esetben kísér láz. Az elmúlt időszakban nagyon sok internetes fórum foglalkozott azzal, kell-e, sőt szabad-e lázat csillapítani, és ha igen, milyen magas láznál kell bevetni valamilyen lázcsillapító “technikát”. Hiszen a láz tulajdonképpen nem probléma, “csak” azt jelzi, hogy a szervezetünk elkezdett védekezni a bejutott kórokozókkal szemben és a testhőmérséklet emelésével igyekszik minél hamarabb megakadályozni a szaporodásukat, illetve elpusztítani azokat.

Őszintén bevallom, ebben a “hány foktól csillapítsunk lázat?” kérdésben nem szeretnék állást foglalni, mindössze eddigi, saját tapasztalatainkra tudok hagyatkozni. Én például ritkán leszek lázas, de 39 °C-nál már rettenetesen rosszul érzem magam, mindenem fáj, ráz a hideg, stb. Férjemnél ez az állapot már 38 °C-nál bekövetkezik, ő kicsit rosszabbul bírja a magasabb testhőt 🙂 Kislányom is talán ha 2x volt lázas az elmúlt 3 és fél évben – szerencsére akkor is csak egy-két napig – de nála a 38,5 °C a választóvonal. Hihetetlen, de 38,3 °C-kal még babázik, játszik (még ha lassúbb tempóban is a megszokottnál), viszont 38,6 °C-nál már sír és teljesen elesett lesz. Éppen ezért én 38,5 °C-ig nem szoktam lázat csillapítani gyógyszeresen, kivéve persze ha lefekvéshez készülődünk, mivel úgy gondolom, a gyógyulás egyik legfontosabb záloga, hogy minél többet tudjon nyugodtan pihenni, aludni a kicsi.

Persze gyerekenként változó, ki mennyire tűri jól vagy rosszul a magasabb lázat, de úgy gondolom, minden felelős anyuka meg tudja azt ítélni, mikor szükséges már lázcsillapítót adni a csemetének. Van olyan kicsi, akár már egy kisebb hőemelkedést is nagyon rosszul visel, míg más gyerekek 39 °C felett lesznek csak nyűgösek, sírósak. (Lázgörcsre hajlamos gyerekekre természetesen ez nem vonatkozik, nagyon fontos, hogy az orvos által meghatározott testhő elérése esetén megkezdjük az előírt lázcsillapítást!)

A gyógyszeres lázcsillapítás mellett egyre gyakrabban kerülnek elő a természetes gyógymódok, eszközök, melyek szintén bevethetők, ha beteg a gyerkőc, akár önmagában is, akár a gyógyszeres lázcsillapítás kiegészítéseként.

Hűtőfürdő: Testhőmérsékletű vizet engedünk a kádba, majd fokozatosan hűtjük azt, amíg az el nem éri a 30 °C-t. (Ez alá nem szabad hűteni.) A fürdő ne tartson tovább tíz percnél, de szünet beiktatásával ismételhető. Játékokkal, mesével próbálhatjuk gyermekünk figyelmét elterelni, ha kellemetlenül érzi magát, ne erőltessük. Azt se várjuk meg, hogy dideregjen, az már nem tesz jót neki.

Priznitz – törzsön alkalmazott állott vizes borogatás: Ezt akkor érdemes bevetni, ha gyermekünket valami ok miatt nem tudjuk kivenni az ágyból vagy nincs kádunk. Hátránya, hogy sok kicsi nagyon rosszul tűri és heves ellenállásokba ütközhetünk.

Töltsünk langyos vizet egy lavórba és ezzel a vízzel jól nedvesítsünk át egy törülközőt, majd kicsavarjuk. Gyermekünket hónaljtól combközépig betekerjük vele, majd egy másik, száraz törülközővel vagy lepedővel betakarjuk. Kb. 10 perc alatt a nedves törülköző átveszi a test hőmérsékletét, ekkor cseréljük le a borogatást. Ezt a módszert mindaddig folytatjuk, amíg a láza nem megy le.

Jó tudni ugyanakkor azt is, hogy a csuklón és homlokon alkalmazott vizes borogatás nem hatékony, mivel ezzel a módszerrel csak kis felületet tudunk hűteni és csak nagyon rövid ideig, hiszen az alkalmazott borogatás hamar átmelegszik.

Gyógyfüvek: Tudtátok, hogy egyes növényeknek is van lázcsillapító hatása?

Kamillából, kakukkfűből, bodzából és hársfából (azonos arányban) készítsünk keveréket. Ebből egy teáskanálnyit forrázunk le 2 dl vízzel, majd 10 percig hagyjuk állni. Langyosra hűtve egész nap kortyolgathatja gyermekünk. Nagyon jó gyulladáscsökkentő és izzasztó hatású teakeverék.

Kakukkfüvet használhatjuk még mellkasra kenve is, köhögéscsillapítás mellett a lázcsillapításban is a segítségünkre lehet. Nagyon jó készítmény a Kakukkfű-mirtusz balzsam gyerekeknek (Stadelmann), mi évek óta használjuk és nagyon elégedettek vagyunk vele.

Méz: A hársméz nagyon jó baktériumölő és mellette lázcsillapító hatással is rendelkezik. Egy éves kor felett akár kiskanállal önmagában is adhatjuk a gyerkőcünknek, vagy gyógynövényes tea ízesítésére is használhatjuk.

Testkontaktus: A babák lázának csillapítására, megnyugtatására a leghatékonyabb megoldás lehet a csupasz bőrrel történő testkontaktus, természetesen ha az anyuka/apuka maga nem lázas. Vékony takaróval ilyenkor is takarjuk be őt. A szeretgetés lelki hatása a nagyobbaknál is nagyon fontos ilyenkor, természetesen nem meztelenül. Ne lepődjünk meg azon sem, ha gyermekünk betegen anyásabb/apásabb és más közelségét elutasítja.

Folyadékpótlás: A lázas gyerekek nagyon sokszor étvágytalanok és inni sem nagyon szeretnek, pedig a sok-sok folyadék fogyasztása kiemelt fontosságú lázas betegségek idején. Ha még anyatejes a gyermekünk gyakrabban próbáljuk őt megszoptatni, ha csak pár korty erejéig is. Nagyobb gyerekeknél nálunk nagyon bevált a nyírfanedv/nyírfavíz, mely kiváló immunerősítő is, és összetételének, roboráló hatásának köszönhetően segít, hogy minél hamarabb felépüljön a kis beteg.

Az otthoni ápolás a legtöbb esetben megoldást hoz, de forduljunk azonnal orvoshoz:

  • Lézgörcs gyanúja esetén
  • Ha gyermekünk a szokásosnál jóval nehezebben ébreszthető
  • Ha itatás ellenére is kiszáradás jeleit látjuk: lepedékes nyelv, beesett kutacs
  • 3 napnál tovább húzódó láz esetén

Mindig legyen otthon lázcsillapító gyógyszer is, mert a gyerekek láza hirtelen felszaladhat. Mindig a gyermekorvos által felírt készítményt használjuk, és gondosan válasszuk meg az adagot gyermekünk testsúlya szerint. (Előfordulhat, hogy a hűtőben tárolt lázcsillapítót már gyermekünk “kinőtte”, ha ritkán lázas ellenőrizzük.)

Fontos, hogy a láz mérésére is megfelelő eszközünk legyen, és mindig ugyanazt használjuk, hogy nyomonkövethessük a változásokat. A végbélben mért értékből 0,5 fokot kell levonni. A testhőmérsékletek hivatalos besorolása (hónaljban mért):

36-37 °C normális testhőmérséklet
37-38 °C hőemelkedés
38-39 °C mérsékelt láz
39-40,5 °C magas láz
40,5 °C felett igen magas láz

Móni

A Bio Nyírfanedvről bővebben itt olvashattok: http://www.pikinatural.hu/osszes-96/minden-termek-84/minden-termek-104/nordic-koivu-nyirfanedv-287


Otthonunk levegője – gyógyít vagy megbetegít?

A télről nekem a hó és a Karácsony mellett rögtön az illatok jutnak eszembe. Gyerekkoromban (és azóta is) Anyukám mindig finom ételek, gőzölgő tea, mézeskalács illatával töltötte meg otthonunkat, de nem voltak ezzel máshogy a Nagymamáim sem, mindkettőjük házának igazi „unokaringató” levegője volt. Az otthon valódi melege télen még inkább feltölti gyermekeink lelkét, és ezzel nem csak a boldogságukat alapozhatjuk meg, hanem az egészségüket is. Azt már régen tudjuk, hogy az anyai (apai, mamai, papai) szeretet megnyilvánulása gyógyító erejű. Nem csak az elkészített mézestea, húsleves fiziológiás hatása miatt gyógyul meg hamarabb a gyermekünk, hanem attól is, hogy tudja, hogy ezeket neki, érte készítették, mert szeretik. Ez a boldogság óriásit lendít az immunrendszerén, hamarabb meggyógyul és ritkábban lesz beteg. A pszicho-neuro-immonulógia is megerősíti, hogy a test kezelése nem mindig elég a gyógyuláshoz.

A hideg ősz, a tél nem csak zordságával terheli meg gyermekeinket, hanem az óvodai, iskolai kötelezettségek terheivel is. Főleg a beszoktatós gyerekek szülei panaszkodnak, hogy a kicsi egyik betegségből esik a másikba. Ez persze nem meglepő, hiszen amellett, hogy lelkileg nagy próbatétel ez nekik, még 15-30 gyerekkel összezárva sok új kórokozóval találja magát szemben a szervezete.

Ilyenkor nagyon fontos, hogy otthon egészségtámogató környezetet teremtsünk nekik. Kell tehát a lelki feltöltés, de másra is érdemes figyelnünk, ha szeretnénk lakásunk levegőjét tisztán tartani:

  • Minden nap szellőztessünk. Ha gyermekünk beteg, gyakran cseréljük a szoba levegőjét, rövid ideig, kereszhuzattal.
  • Találjuk meg az ideális hőmérsékletet. Nincs kőbe vésett szabály, hogy mi a megfelelő hőmérséklet, mindenkinek más a komfortérzete, de a nappaliban kb. 21-22 fok az ajánlott. Ha kisgyermekünk van, vagy fázósabbak vagyunk, akkor nyugodtan vegyük feljebb a fűtést, de ha túl meleg a szoba, gyermekünk fáradékonyabb, enerváltabb lehet, míg, ha túl hideg az a megfázásnak kedvez, rontja a nyálkahártyák védekező képességét. Alvásnál fontos, hogy a szoba felmelegítése helyett, inkább melegebb pizsamát, takarót válasszunk, 18-19 fokban frissítő, pihentető alvása lesz gyermekünknek. A túl meleg miatt viszont felszínesebb lenne az alvása, gyakrabban ébredne. Arra is figyeljünk, hogy az egyes helyiségek között ne legyen túl nagy (2-3 fokot meghaladó) különbség, mert az is megfázást eredményezhet, torokfájással, köhögéssel.
  • Az egészséges páratartalom 40-60% között van, de ha a gyermekünk pici, számára a magasabb tartomány a jó, akár 70%. Ha túl alacsony a páratartalom, az szintén rontja a nyálkahártyák állapotát, a bőrét is, így a védekező képességük is csökken, szemszárazság léphet fel. Éjszaka is gyakrabban ébredhet, inni kér gyermekünk. A túl magas páratartalom viszont kedvez a kórokozók elszaporodásának, a penészesedésnek, kedvez az asztma kialakulásának. Ha túl magas vagy túl alacsony a páratartalom megoldást jelenthet a megfelelő (elektromos párásító, páramentesítő) készülék beszerzése.
  • A szálló por is nagyon kedvezőtlenül hat a szervezetünkre, légúti megbetegedéseket, allergiát válthatnak ki, ezért erre is figyelmet kell fordítanunk. Gyakran portalanítsuk, mossuk gyermekünk szőnyegeit, matracát, függönyeit. A por legnagyobb ellensége a takarítás, de vásárolhatunk ionizátort is, ami bevethető a por ellen, de az atkák, pollenek, baktériumok, vírusok…stb. száma is csökkenthetők vele. Az elektromos eszközök vonzzák a port, ezért ebből a szempontból sem jó, ha gyermekünk túl sok időt foglalatoskodik velük.
  • Válasszunk olyan szobanövényeket, melyek természetes úton javítják a levegő minőségét. növelhetjük velük a páratartalmat, az
    oxigéntartalmat, fertőtleníthetjük a szobákat, csökkenthetjük a méreganyagok mennyiségét. Képernyőfotó 2015-11-19 - 12.51.13Mindegyik növény másra jó, érdemes utánajárnunk, hogy mi a legjobb nekünk, de az Areca Pálma, Botpálma, Borostyán, Anyósnyelv, Aloe Vera…stb. mindeképpen jó választás. Nálunk nagy kedvenc a gumifa (képen), ami nem csak tisztítja a levegőt, de nagyon jól néz ki modern otthonokban is.
  • Párologtassunk fertőtlenítésére, kórokozók számának csökkentésére károsanyag mentes, gyógynövényes illóolaj-készítményeket. A teafa, citromfű, levendula olajakkal bátran próbálkozhatunk. Erről bővebben itt.
  • Kerüljük a káros vegyszerek használatát. A tisztítószerek, mosószerek, tisztálkodószerek, illatosítók gyakran tartalmaznak egészségkárosító anyagokat, melyek használatukkor a levegőbe is jutnak. Válasszunk ökotermékeket, vagy alternatív vegyszermentes szereket (ecet, szódabikarbóna…stb.) Ezt a témát hamarosan alaposan körbejárjuk majd egy újabb cikkünkben.

Tudom, az „anyai teendők” listája nagyon hosszú, de érdemes a fentieket is hozzátenni, és rászánni az időt, „megvizsgálni” otthonunk levegőjét, hogy ne megbetegítse, hanem gyógyítsa szeretteinket.

Judit

 

 

 

 

 


Beszédhiba kicsiknél

Alig várjuk, hogy csemeténk elkezdjen beszélni, nem sokkal később azonban jön az aggódás: nem jól ejti az egyes hangokat, nem érthető, amit mond, túl gyorsan beszél, vagy éppen túl lassan.

Nem régen olvastam erről egy kutatást, ami felkeltette az érdeklődésemet, mivel a téma nálunk is időszerű. 3 éves lánykám ugyanis rengeteget beszél, de be kell valljam, számos hangot nem képez megfelelően, és sok távoli ismerős számára nem is mindig érthető, amit mond. Környezetünkben ugyanakkor több olyan gyerek is van, akik korukat meghazudtoló tisztasággal, szókinccsel fejezik ki, amit éppen szeretnének. A kontraszt tehát nagy, ráadásul családunkban egy-két felnőttnél is előfordul enyhébb beszédhiba, így akár még a genetikára is fogható lenne a dolog. Ugyanakkor tisztában vagyok azzal, mennyire fontos, hogy gyermekünk megtanuljon tisztán és érthetően beszélni, mert ezzel akár későbbi, iskolai csúfolódásoknak is az elejét vehetjük.

Óvodai pedagógusok elmondása szerint manapság egyre inkább érzékelhető az óvodát kezdő csemeték között a beszédkedv, a beszédértés, az aktív szókincshasználat hiányosságai, és ebben a szülőnek van a legnagyobb szerepe (feltéve persze, ha adottak a beszédfejlődés alapfeltételei, azaz ép a kicsi idegrendszere, hallása, és épek a beszédszervei). Ilyenkor tengernyi a lehetőség a szülők és a gyermekhez közelálló személyek számára, hogy a lurkó nyelvi fejlesztésében minél hatékonyabban részt vegyenek.

Bizonyára mindenki megfigyelte, hogy gyermeke milyen sok szófordulatot, kifejezést, hangsúlyt, hangképzést tanul el tőle, szinte észrevétlenül. Használjuk ezt ki, és igyekezzünk sokat, jól és jót beszélni apróságunkhoz, mindig természetes módon és sohasem erőltetve. Mivel a gyerkőcök legfontosabb időtöltése a játék, ezen keresztül igyekezzünk hatni a beszéd fejlődésére.

Következzen erre néhány konkrét tipp:

  • a mindennapos tevékenységet kísérjük mindig szavakkal (felvesszük a sapkát, megmossuk a kezünket, felhúzom a cipődet,… stb.)
  • fontos, hogy mindig hallgassuk végig, még akkor is, ha tudjuk, mit szeretne. Ha helyette fejezzük be a mondatokat, a beszédbiztonságát gyengíthetjük
  • ha kérdez, mindig kapjon választ, akkor is, ha már 100x megválaszoltuk az adott dolgot
  • minél lassabban és érthetőbben szóljuk hozzá, kerüljük a számára idegen szavakat, vagy ha mégis használunk ilyet, magyarázzuk el az ő szintjén annak jelentését
  • minél több könyvet kapjon a kezébe, a rövid mesék, mondókák ismételgetése nagyon jó hatással van mind a szókincs fejlődésére, mind az egyes hangok helyes képzésének megtanulásához
  • amikor gyermekünkhöz beszélünk – amennyiben tevékenységünk engedi – igyekezzünk vele szemben elhelyezkedni, hogy lássa a szánk mozgását, és rögzüljön a kiejtett hangok képzésének megfelelő módja
  • gyakorolhatunk játékosan a tükör előtt is. Itt ugyanis nagyon jól észreveszi ő maga is, ha pl. egy “s”, “sz” hangnál a nyelvét kidugja, vagy az “r” hangot nem pörgeti, így könnyebben rájöhet arra, hová is tegye nyelvét a hang képzése közben
  • ameddig csak lehet, kerüljük az okostelefonok, táblagépek használatát, mivel ezek nem ösztönzik a beszéd megfelelő fejlődését
  • ne nézzen gyermekünk túl sok rajzfilmet és animációs filmet, ezekben ugyanis a mesehősöknek nem a kiejtett hangok szerint mozog a szája, így a gyakori tv nézés -az ebben a korban nagyon erős utánzó hajlam miatt – rossz irányba viheti el a hangképzést

Jó azért tudni, hogy 2 és 3,5 éves kor között a legtöbb hang kiejtése magától rendeződik, 4 és 5 éves kor között pedig még élettaninak számít, ha a gyerkőcünk egy, vagy néhány hangot helytelenül ejt, vagy felcserél. Ilyen esetben az iskolát megelőző évben elegendő logopédushoz járatni. A több hangcsoportra kiterjedő hanghiba (súlyos pöszeség) illetve a pöszeséget megelőző késői beszédindulás esetén viszont már középső csoportban is indokolt lehet a logopédiai kezelés. Kérdés esetén további segítséget kaphatunk a Budapesti Beszédjavító Intézet (www.beszedjavito.hu) logopédusaitól is. Az intézmény – melynek szolgáltatásai ingyenesek – lehetőséget biztosít személyes konzultációra, tanácsadásra, logopédiai-pszichológiai felmérésre, és ha a szakember úgy látja, terápiás kezelésre is.

Móni


Kis dolog vagy nagy dolog? – problémák a szobatisztasággal

A szobatisztaság kérdésével az a nagy baj, hogy egyike lett a szülői alkalmasság fokmérőjének, így egyfajta versengést alakított ki a szülők körében. Ha gyermekünk már 2 évesen dobta a pelust, ezzel úton-útfélen eldicsekszünk, és ha nem is nyílvánítjuk ki, de magunkban megvan a véleményünk a 3 évest még pelenkázó szomszédunkról. Hát milyen anya az ilyen? Ha pedig történetesen mi vagyunk a szomszéd, mi is türelmetlenül várjuk, hogy szobatiszta legyen gyermekünk, és nagy valószínűséggel ezért meg is teszünk mindent: próbálunk játékosan/kedvesen/szigorúbban fellépni az ügy érdekében, de nem hoz eredményt.

Aztán a kétévesen már szobatiszta gyermek 6 hónap múlva újra bepisil, a szobatisztaság jó időre ködbe vész, és a kezdetben oly magabiztosan ítélkező anyuka kétségbeesik: Valamit elrontottam, lelki trauma érte, vagy felfázott, vagy csak bosszantani akar? Próbál játékosan/kedvesen/szigorúbban fellépni az ügy érdekében, de nem hoz eredményt. Sőt úgy tűnik igazi frontvonal alakul ki WC ügyben a kicsi és a kétségbeesett szülő között. Hát, milyen anya az ilyen?

…és éjszaka, amikor már mindkét család apró népe alszik, az említett két szomszédasszony egyszerre megy fel az internetre, megoldást, jó tanácsot, hasonló tapasztalot keresni, mert közvetlen ismerősöknek csak nem mondhatja el. Mit gondolnának, milyen anya ő, hisz nekik nem volt ilyen problémájuk?

A fórumokon pedig pontosan azt kapják, amit el szerettek volna kerülni: szemrehányást – túl hamar/későn kezdtétek a szobatisztaságra nevelést-, ijeszgetést – be is fog kakilni, ha így folytatja -, elbizonytalanítást, egymásnak ellentmondó tanácsokat. Halálosan fáradtan azzal a tudattal alszanak el, hogy ők rontották el, ha mégsem, akkor fejlődési rendellenesség, biztos műteni kell, soha nem fogja kinőni, és lelkileg sérül…stb. Már majdnem erről is álmodik, de felébreszti gyermeke síró hangja: Anya, bepisiltem…

Ez nem tűnik jó útnak. …de akkor mit lehet tenni?

Mivel én magam is jártam már Mátéval ebben a cipőben, és sok-sok hasonló kérdés érkezett hozzánk a PIKI-be, alaposabban körbejártuk az enurézis témáját (mert így nevezik orvosi nyelven), és nem csak a hazai, de a külföldi szakirodalmat, szakértői –orvos, pszichiáter- véleményeket is felkutatva összeállítottuk a legfontosabb lépéseket.:

  1. lépés

Szüntesd meg saját szorongásodat az üggyel kapcsolatban. Azzal, hogy szorongva/aggódva kezeled a problémát csak rosszabb irányba tereled a helyzetet. Saját megnyugtatásodat segítheted az alábbi tényekkel: Nagyon sok gyerek-szülő küzd hasonló helyzettel. (de csak nagyon kevesen reklámozzák ezt magukról.) 5,5 éves korig sok gyermeknél előfordulhat. (Ne ess kétségbe, ha a Tied 5 éves 7 hónapos.) Az egészséges négyévesek 30%-a és a hatévesek 10%-a éjszaka még pelenkára szorul. Mindeképpen meg fog oldódni a probléma, hiszen gyermeked napról-napra ügyesebb, okosabb lesz, idegrendszere fejlettebb, sőt mi több, te is tudsz segíteni neki. (Ha szervi okok állnak a háttérben, az is gyógyítható, kinőhető.) Az előbbiekből következik, hogy az óvónénik is találkoztak már jópár hasonló helyzettel, mindennapos esemény az ovikban, nem fogják kitoloncolni, sőt valószínűbb, hogy sokkal nagyobb türelemmel állnak a helyzethez, mint te magad, és segítenek neked.

  1. lépés:

Mentsd fel gyermekedet, csökkentsd az ő szorongását is. Nagyon sok oka lehet, hogy (újra) bepisil/bekakil, de nincs köztük a „szándékos” bosszantás. Lehet, hogy pont a dackorszak kellős közepén van, és úgy érzed, csak azért nem megy WC-re, hogy ebben is ellent mondjon Neked, de akkor is tudd, hogy ez az ellenállás is csak egyike a tüneteknek.

A látszólagos közönye a „baleset” kapcsán szintén ne tévesszen meg. Ösztönösen szeretnének gyermekeink megfelelni nekünk, ha ebben kudarcot vallanak, az szégyennel, rossz érzéssel tölti el őket, és csökken az önbecsülésük. Szorongani kezdenek. Ha megtörténik a baleset sok gyerek elbújik, nem szól, letagadja, bízva abban, hogy rejtve maradhat a baj. Légy biztos benne, hogy gyermekednek rossz ez a helyzet, nem kell külön büntetned. Segítened kell „szorongásmentesíteni” neki ezt a helyzetet.

  1. lépés

A probléma okának megtalálása: Beszélhetünk szervi és pszichés eredetű problémáról. Fontos, hogy ezt a kettőt elkülönítsük, hisz különböző kezelést igényelnek. A szervi okokat (vagy cukorbetegséget, fertőzést) a gyermekorvosunk urológus együttműködésével röntgennel, vizelet-és vérviszgálattal tudja kizárni. Ha több hónapig fennáll a bepisilés/bekakilás, és gyermekünk már elmúlt 4 éves, akkor érdemes felkeresnünk gyermekorvosunkat.

A szobatisztasági probléma gyakrabban pszichés okokra vezethető vissza. Figyelmetlenségből is eredhet a baleset; annyira belemerül valamibe, hogy teste fizikai jelzéseire nem figyel. Mindkét helyzetre megoldást hozhat az idő.

Szorongást sok ok kiválthat egy pici gyermekben, és nem tudod őt mindentől megóvni, így ostoroznod sem szabad magad: egy íjesztő mese, új testvér születése, haláleset a családban, költözés, óvodakezdés/váltás kiválthat visszaesést a szobatisztaságban. Ilyen esetben persze hiába találtuk meg az okot, a kistesó szerencséjére, nem akarunk/tudunk minden okot felszámolni. Ha viszont már megvan az ok, a „baj” feldolgozásában, a szorongás kezelésében tudunk segíteni. Pl. kapcsolódó mesékkel és persze sok szeretettel, türelemmel.

  1. lépés:

Ha kizártuk a szervi okokat, és szorongás áll a háttérben, akkor sok múlik a mi viselkedésünkön, hogy gyermekünk miként lábal ki a bajból. A baleset megfelelő kezelése hasonló legyen, mint amikor kiborít véletlenül egy pohár vizet. Nem kell figyelmen kívül hagyni, úgy csinálni, mintha nem történt volna baleset, (mert ez sem őszinte részünkről, és a gyermekünk is nyomban kiérzi), de leszidni, kigúnyolni, megverni, megalázni, büntetni nem szabad. (Gyakori, hogy a szobatisztaság nehézségeit maguk a szülők okozzák, ha agresszíven, türelmetlenül álltak gyermekükhöz ebben a témában. )

Néhány alkalmas mondat:

  • Nem jó, hogy bement a pisi/kaki, de majd legközelebb sikerül.
  • Amikor kicsi voltam, velem is történt ilyen baleset, de aztán sikerült kiérnem időben…. (Hát, ha az istenített szülő is csinált ilyet, akkor sokkal könnyebb a gyermeknek is feldolgozni a hibát.)
  • Hú, nézd tiszta maradt a bugyi/gatya, gyere ezt ünnepeljük meg, igyunk egy finom kakaót.

A romeltakarításba is vonjuk be, de ne bűntetésként, hanem a normális viselkedés részeként: kiborítok valamit, feltörlöm. Nyugodtan beáztathatja a pisis alsót. (A kakisat higiéniás okok miatt ne bízzuk rá!) Hozhat magának tiszta ruhát…stb. Ilyenkor segítsünk neki, és csináljuk együtt. Ezzel érzi, hogy mellette vagyunk, közösen megoldjuk.

A büntetést minden szakirodalom elveti, mint kezelési módot. …de miért, ha néha működik? Ha egy bepisilt/bekakilt gyereket jól megvernek, megbüntetnek, van rá csekély esély, hogy megszűnik a probléma, de az ilyen fellépés minden esetben rombol. Pl. ha játék közben figyelmetlenségből ment be a pisi, és jól kikap, lehetséges, hogy ügyelni fog arra, nehogy belemélyüljön egy játékba legközelebb, és hibázzon. Vagy, ha belső szorongás volt az ok, egyszerűen áttevődik a szorongás máshová.

A jutalmazás beválhat pl. kicsi matrica, hisz pozitív élményeket hoz a WC-zéshez, és segít a negatívumokat elnyomni. Arra viszont ügyeljünk, hogy ha nem jön össze, a jutalom elmaradását, ne bűntetésként élje meg. Ezért hívjuk inkább ünneplésnek, ne pedig egy újabb teljesítményértékelő eszközként kezeljük.

A fentiek nem azt jelentik, hogy nem kell határozottnak lennünk a témában. Nagyon fontos, hogy ott, ahol egyértelmű a helyzet, következetesek legyünk. Ha pisis/kakis a nadrág, le kell cserélni, nem maradhat még benne ülve 10 percig, mert komoly fertőzés alakulhat ki belőle. Legyenek fix szokások, amiket kialakítunk, hogy csökkentsük a balesetek számát. Pl. lefekvés vagy hosszabb autóút előtt legyen WC-re menet. Ha ebben is ellenáll (mert már harc alakult ki a témában), akkor el lehet mondani, hogy ……… előtt mindenki wc-re megy, nem baj, ha nem sikerül, de ez így szokás. Erőszakkal ne ültessük rá, de határozottan várjuk ki, amíg szót fogad. (Kísérjük el, hiszen lehetséges, hogy fél egyedül a WC-én, csak nem vallja be.)

Ne változtassunk a nyugodt, határozott, megértő hozzálláson 1 hét után, mert lehet, hogy hosszabb időre van szüksége gyermekünknek, és ha átváltunk türelmetlen/ideges stílusra tovább mélyítjük a bajt. Ehhez viszont az kell, hogy az 1. lépést sikeresen vegyük, és ne csak megjátszuk a megértőt, türelmest, hanem valóban azok is legyünk. Bízzunk gyermekünkben, meg tudja oldani a problémát, nekünk csak szeretettel, türelemmel, figyelemmel kell támogatnunk őt.


Így is nagyon hosszú lett már ez a cikk, de egy bekezdést muszáj vagyok még szentelni a helyes táplálkozás fontosságának a szobatisztaság ügyében is, akár kisdolog, nagydolog balesetről van szó, lehet az ok a helytelen táplálkozás is.

Pl.: Gyakran előfordul, hogy a 4-5 éves szobatiszta gyermek amikor újra bekakil, sem pszichés, sem komolyabb betegség, szervi ok nem áll a háttérben. Ekkor lehetséges, hogy a helytelen étrend áll a háttérben, ugyanis a kevés folyadékbevitel, a rostszegény étrend szorulást okozhat nála, ebből kifolyólag fájdalmas neki a székelés. Ilyen esetben visszatartja, szorongatja a nagydolgot, és a szilárd széklet rendszeresen a végbélnél marad, nyújtva, gyengítve ott az izmokat, és csökkentve az idegi érzékenységet ezen a területen. Így előfordulhat, hogy egy idő után már valóban nem érzi gyermekünk, hogy WC-re kellene mennie. Ilyen esetben megoldás lehet, hogy helyreállítjuk az étkezését, lazítjuk a székletet (pl. a szilva gyakran hoz megoldást.), és megelőzzük a „tartogatást”. Ha tudjuk, hogy gyermekünk rendszerint mikor végezné a nagy dolgát, ilyenkor kísérjük el WC-re. Ezzel elkerülhetjük a balesetet, ami így nem mélyíti tovább gyermekünk szorongását az ügyben. Ha rövid időn belül nincs javulás, mindenképpen kérjünk tanácsot az orvosunktól.

Szóval odafigyelés, türelem, szeretet a kulcs, és fontos, hogy szakértői segítséget kérjünk, ha nem látszik oldódni a probléma.

Sok sikert!

Judit


Illóolajok a gyerekekért

Bár az illóolajakat évszaktól függetlenül, bármikor lehet használni, nálam valahogy a hűvösebb idő beköszöntével kerülnek elő ezek a – sok esetben gyógyhatással is rendelkező – kis üvegcsék.

Már kislányom születése előtt is nagy rajongója voltam az aromaterápiának, de mióta ő is köztünk él, még tudatosabban kezdtem el alkalmazni az illóolajakat. Ezekkel az illatos vegyületekkel elősegíthetjük a különböző bakteriális, vírusos fertőzések, megbetegedések mielőbbi legyőzését, mivel a szagláson keresztül azonnal hatnak a központi idegrendszerre, ezáltal befolyásolják a hangulatunkat, a hormonok működését és akár a testhőmérsékletet is. Ugyanakkor azzal is tisztában kell lennünk, hogy nem minden illóolaj alkalmazható gyerekek esetében, főként az újszülött piciknél kell nagyon körültekintően alkalmazni.

Mivel az aromaterápia rendkívül kíméletes, ugyanakkor hatékony gyógymódnak számít, nézzük, milyen illóolajokat is szabad alkalmazni a gyerkőcöknél.

3 hónapos kor alatt nem javasolt illóolajok alkalmazása, ha mégis szükségesnek érezzük, inkább az aromavizeket részesítsük előnyben (levendula, citromfű, rózsa, stb.) Hároméves kor alatt mellőzzük a fenyőféléket, a borókát; a borsmentaolajat pedig 6 éves korig szigorúan kerülni kell, hasonlóan a rozmaring, szegfűszeg és fahéjfajtákhoz.

Biztonságosan alkalmazható azonban megfázásos időszakban – pl. a helyiségek fertőtlenítésére is – a citrom, a madagaszkári kámforfa, a rózsafa, kerti kakukkfű, levendula, teafa. De bizonyítottak az illóolajak például hasfájós gyerkőcöknél is; ilyenkor javasolt édeskömény, római kömény, ánizs tartalmú mandulaolajjal körkörösen masszírozni a gyerkőc pocakját.

Illóolajokat alkalmazhatjuk borogatásként, inhalálva, bázisolajokhoz (mandula, jojoba, makadámdió, stb.) keverve masszázsolajként, de aromalámpába, aromadiffúzorba is tehetjük. Utóbbiak esetén fontos, hogy legyen elegendő víz az illóolaj mellett, elkerülve ezzel az olaj megégetését.

Rengeteg illóolaj létezik, és a legjobb hatást akkor érjük el, ha többféle olajból készítünk keveréket, így a hatóanyagtartalom is növekszik. Persze kevesen engedhetik meg maguknak, hogy megfázásra, köhögésre, hasfájásra, fejfájásra, stb. 20-30 féle olajat tartsanak otthon. Ezekre az esetekre ajánlom a különböző illóolaj keverékeket, de mindig fontos a minőség (a tisztaság) szem előtt tartása. A Stadelmann, a Primavera és a Blueberry illóolajait, keverékeit nyugodt szívvel ajánlom mindenkinek, mi évek óta ezeket alkalmazzuk otthon, a legnagyobb elégedettséggel.

Ha kedvet érzel ahhoz, hogy saját magad készíts aromakeverékeket, íme néhány általam is használt, bevált recept.

Megfázásra: aromalámpába, párologtatóba: levendula, citromfű, linalol kakukkfű, rózsafa fürdéshez: a fenti összetevőkből 5-5 cseppet keverjünk el 30 ml mandula- (vagy jojoba, esetleg olíva) olajban és tegyük a gyermek fürdővízéhez.

Köhögéscsillapításra: masszázsolaj: 30 ml mandulaolajba tegyünk 3-3 csepp mirtusz, zsálya és kakukkfűolajat.

Hasfájás enyhítésére: masszázsolaj: 30 ml mandulaolajhoz keverjünk 3 csepp édeskömény és 3-3 csepp római kamilla olajat

Nyugtatásra, a jó alvás elősegítésére: aromalámpába, párologtatóba: levendula, narancs, édeskömény

Nagyon fontos, hogy mindig 100%-os tisztaságú illóolajokat használjunk, azonban ilyen esetben is érdemes használat előtt csak egy kis bőrfelületen tesztelni a keverékeket.

Akinek viszont se ideje, se kedve otthon kevergetni, azoknak az alábbi, készen kapható, tiszta, gyermekenél is használható készítményeket ajánlom.

Egészségünkre 🙂

Móni