Gyerekeknek is nélkülözhetetlen a D-vitamin

Az ősz beköszöntött, az iskola elkezdődött, és a kialakult járványügyi helyzet miatt mi anyukák, még jobban aggódunk gyermekeink egészsége miatt. Eddig is igyekeztünk megtenni mindent, hogy ne kapja el a család, vagy legalábbis gyorsan átvészelje az ilyenkor szokásos megfázásokat, náthákat, de az érvényben lévő rendelkezések szerint függetlenül attól, hogy csak egy „sima meghűléses, köhögős” vírusról van szó, a csemetét 2 hétig otthon kell tartani. Ha pedig nem mehet közösségbe, valakinek vigyáznia is kell rá, így nagy valószínűséggel az egyik szülő is kiesik a munkából. Többgyerekes családokban pedig ezek az otthonmaradások megsokszorozódhatnak és akár hónapig is elnyúlhatnak.

Éppen ezért elengedhetetlen, hogy a D-vitamin bevitelre ismét nagy hangsúlyt fektessünk, hiszen

  • nélkülözhetetlen a megfelelő immunműködéshez,
  • elősegíti az influenza jellegű megbetegedések elkerülését is,
  • segíti a mielőbbi gyógyulást,
  • tumorellenes hatású,
  • szükség van rá a csontok mineralizációjához,
  • hiánya angolkórt okoz, végzetes csontlágyuláshoz és immunproblémákhoz vezet.

Mit tehetünk annak érdekében, hogy biztosítsuk gyermekeink megfelelő D-vitamin ellátottságát?

Elsődlegesen tartózkodjunk minél többet a napon. Szerencsére még napokig tombol az indián nyár, 25 fok feletti a hőmérséklet, ezért suli után, hétvégén is irány a természet, és hagyjuk, hogy minél nagyobb testfelületünket érhesse a napfény!

Ha pedig ezzel a lehetőséggel nem tudunk élni, D-vitamin pótlást kell alkalmazni!

Megj.: Ezt a pótlást D3-vitaminként (kolakalciferol) tehetjük meg, mely tulajdonképpen biológiailag inaktív. Ezt a máj alakítja tovább, így már aktív formában jut el a sejtekhez.

A jelenleg érvényben lévő nemzetközi ajánlás alapján 1 éves korig 400-1000 NE /nap , 1 éves kor feletti gyerekeknek 500-1000 NE/nap a javasolt mennyiség (NE=nemzetközi egység). Táplálékkal csak kis mennyiséget tudunk bevinni (pl.a tojás is tartalmaz D-vitamint, de naponta több, mint két tucatot kellene belőle elfogyasztani, hogy biztosítani tudjuk a szükséges szintet), ezért elengedhetetlen, hogy minden családban legyen otthon D-vitamin és napi szinten alkalmazzuk!

Mikor szedjük/adjuk a D-vitamint? A közelmúltban tudósok megvizsgálták, van-e jelentősége annak, hogy melyik napszakban visszük be a D-vitamint a szervezetünkbe. A kutatások során arra jutottak, hogy a reggeli órákban bejuttatott dózis jobban hasznosulhat, jobb hangulatot teremt, mint az este bevitt, ráadásul utóbbi esetben még álmatlanságot is okozhat.

Milyen készítményt válasszunk? Gyógyszertárakban, bioboltokban gyakran találkozhatunk a D-vitamin K2-vitaminnal kombinált formájával, hiszen a K2-vitamin nélkül a sejtek nem képesek megfelelően növekedni, nélkülözhetetlen a fehérjék beépüléséhez (melyek abban segítenek, hogy a kalcium oda épüljön be, ahol szükség van rá), befolyásolja a véralvadási képességet, ezért kifejezetten ajánlott – ha más készítménnyel nem adunk a gyermekeinknek K-vitamint – hogy a D-vitaminnal együttesen pótoljuk!

A PIKInatural által, az egész család számára ajánlott K2D3 vitaminról bővebben itt olvashatsz: GAL K2D3

Felhasznált források:Roberts S. It matters when you take vitamin D: a stunning discovery, November 2, 2011, http://blog.sethroberts.net/2011/11/02/it-matters-when-you-take-vitamin-d-a-stunning-discovery/. Roberts S. Vitamin D, sunlight, and sleep: more, November 3, 2011, http://blog.sethroberts.net/2011/11/03/vitamin-d-sunlight-and-sleep-more/. Roberts S. Vitamin D: More reason to take at sunrise, November 28, 2011, http://blog.sethroberts.net/2011/11/28/vitamin-d-more-reason-to-take-at-sunrise/.


Modern korunk okozta alvásproblémák – melyekkel szüleink még nem küzdöttek


A megfelelő mennyiségű és minőségű alvás fontosságát mindannyian ismerjük, de a rohanó világunkban nagyon nehéz elérni, hogy gyermekeink elegendő, pihentető alvás után ébredhessenek! Szüleink, nagyszüleink is tudták, hogy egy rosszul megválasztott vacsora, egy túlfűtött szoba, kevés friss levegő-, mozgás, vagy egy felzaklató esemény az éjszakát is tönkre teheti. Így, ha kisbabánk vagy gyermekünk rosszul alszik, mai napig ezek az okok merülnek fel elsőként.

Pedig állhatnak a háttérben új tényezők is, melyekkel szülőként elsőként a mi generációnknak kell megküzdenie.

Összegyűjtöttük a leggyakoribbakat:

  • Túl sok képernyő: Ne legyen a képernyőhasználat az esti rutin része; az általuk kibocsátott kék fény nagymértékben csökkenti a melatonin (alváshormon) termelését. Következményként a gyerekek elalvási ideje kitolódik, kevesebbet alszanak, az is gyengébb minőségű lesz. Sok kisgyermek igényli, hogy a szülei elalvásig velük maradjanak, ha a szülő ilyenkor közvetlenül mellette „gépezik, telefonozik”, azzal ugyanúgy ronthatja a gyermek elalvását.
  • A Pediatrics tanulmánya szerint, azoknál a gyermekeknél, akik elalvás előtt 1 órával 1 órát videójátékoztak, jelentős alvás-rendellenességet mértek. A kutatás ajánlása, hogy elalvás előtt legalább 2-3 órával függesszük fel a videójátékozást. Az erőszakos, felzaklató tartalmú játékokat pedig teljesen kerüljék.

mom and child with tablet

  • A legtöbb otthonban a legnagyobb elektromágneses sugárzást a WIFI kelti. Sajnos miközben biztosítja az internet kapcsolatot, az egészségünkre károsan hat, nagy dózisban elég veszélyes is lehet:
    • Kedvezőtlenül hat a szervezet sejtalkotó folyamataira
    • Csökkenti a sejtek tápanyagfelszívási képességét
    • Csökkenti a szervezet méregtelenítő képességét

A legjobb megoldás a sugárdózis csökkentésére, egészségünk és alvásunk támogatására, ha éjszakára kikapcsoljuk a WIFI-t.

  • Ha már okostelefonja is van gyermekünknek, akkor figyeljünk arra, hogy ne vigye magával az ágyba. Nem csak azért, mert esetleg a tiltás ellenére is használná, hanem ennek sugárzását is jobb kizárni az éjszakai pihenésből.

Ha szeretnél megismerkedni a PIKI által alvásproblémákra javasolt termékekkel, látogass el webshopunkba: www.pikinatural.hu 


A 10 legfontosabb étkezési szokás, hogy gyermeked egészséges legyen

Nincsenek könnyű helyzetben a mai szülők, amikor egészségtudatosan szeretnék alakítani gyermekük étkezését. A túl sok – sokszor egymásnak is ellentmondó – információ szinte kezelhetetlen. A SuperHealthyKids arra kereste a választ, hogy melyik az a 10 étkezési szokás, ami bizonyítottan a legnagyobb hatást gyakorolja a gyermekek egészségére.

  1. Kevesebb cukor

A hozzáadott cukor felelős többek között a gyermekkori elhízásért, krónikus betegségekért, viselkedési problémákért. Átlagosan a gyermekek napi kalóriabevitelének 16%-át a hozzáadott cukrok adják. Tartsd ezt az arányt 0-5% között. Megdöbbentő, hogy milyen sok készítményben található cukor, mindig nézd meg az összetevőket.

  1. Az ételek 50 %-a gyümölcs vagy zöldség legyen

A megnövekedett gyümölcs és zöldség fogyasztás erősebb immunrendszert biztosít, és a gátolja rosszindulatú daganatok és az elhízás kialakulását is. A kiegyensúlyozott étrendben a gyümölcsök/zöldségek teszik ki az elfogyasztott ételek felét, így a gyermekek elegendő proteinhez, rostokhoz, tápanyaghoz jutnak.

  1. Változatos protein források

A protein elengedhetetlen az agy és a test fejlődéséhez. Figyelj arra, hogy változatos protein forrást biztosíts gyermeked számára. Ne csak csirkét egyetek! A tojás, a tejtermékek, a bab, a mogyoró, a halak, a sovány marhahús és a gabonafélék mind remek proteinforrások, és része kellene, hogy legyenek gyermeked étrendjének. (Az ételallergiára figyelve.)

  1. Halat minimum heti egyszer

A halfogyasztás – a jelentős Omega-3 zsírsav tartalom miatt – nagy figyelmet érdemel. Az Omega-3 elengedhetetlen a megfelelő agyi fejlődéshez, működéshez. Csökkenti az asztma, ekcéma és egyéb gyulladásos problémákat. Hiánya viselkedési problémát is okozhat.

  1. Teljes kiőrlésű gabonát változatos forrásból

A t.k. gabona fogyasztása fontos, de ez nem azt jelenti, hogy sok kenyeret kell egyen gyermeked. Érdemes vadrizzsel, barna rizzsel, bulgurral, kölessel, árpával gazdagítani gyermeked étrendjét.

  1. 4-5 étkezés naponta

Az étkezések közötti nassolás miatt a főétkezésekre étvágytalanok lesznek a gyerekek, és kevésbé nyitottak egy-egy új étel kipróbálására. Az az egészséges és bátorítandó, hogy gyermekünk éhes legyen, mire asztalhoz ülünk, így kevésbé lesz válogatós, és jobban ízlenek az egészséges falatok.

  1. Kevesebb feldolgozott élelmiszert

A félkész, előre csomagolt élelmiszerek többsége ahhoz, hogy hosszan tartós és gusztusos legyen sok tartósítószert, színezéket, hozzáadott zsírokat, cukrokat tartalmaz. Ezek fogyasztása kedvezőtlenül hat az immunrendszerre.

  1. Kevesebb üdítő, több víz

A gyerekek teste több vizet tartamaz, mint a felnőttekké, és minél kisebb a gyermek, annál nagyobb figyelmet kell fordítani az elegendő vízfogyasztására. Testsúlytól függően 1-2,5 liter víz fogyasztása is szükséges lehet. (pl. féléves gyermek – 1 liter, 9 éves – 2 liter) A szomjoltásra a cukros üdítők nem alkalmasak, a fent említett káros hatásuk miatt.

  1. Sok mozgás, friss levegő

Ha a gyermekek a monitor előtt ülés helyett az idejük nagy részét a friss levegőn mozogva töltik, az az étkezési szokásaikra is kedvezően hat. A nassolás veszélye csökken, fokozódik az étvágya, és fáradtan nyugodtabban is ül végig egy étkezést.

  1. Példamutatás

Ha a szülő a saját étkezésinél nem tartja be a fenti szabályokat, akkor a gyermeknél   sem tudja elérni azt hosszútávon.

Ha szeretnéd gyermeked étekzését ellenőrzött táplálékkiegészítővel támogatni, akkor az alábbi termékek segítségedre lehetnek:

 


Láz-és fájdalomcsillapító készítmények csoportjai és helyes alkalmazásuk

Tudjuk, milyen fontos, hogy egy lelkiismeretes, szakképzett gyermekorvos legyen segítségünkre gyermekeink nevelésében. Nekünk nagy szerencsénk van, hogy Dr. Gaál Gabriella doktornő a gyermekorvosa Máténak és Dávidnak.

Ő készítette ezt az összeállítást, amit engedélyével megosztunk Veletek:

Láz-és fájdalomcsillapító készítmények csoportjai és helyes alkalmazásuk:

  • Egy időben nem adható kétféle lázcsillapító.
  • Ha nem segít az egyik fajta, próbálkozhatunk (1-2 órát követően) egy másikkal.
  • Ugyanazon a csoportba tartozó készítményt 6 órán belül nem szabad ismételni.
  • A betegtájékoztatón szereplő adagolásnak megfelelően alkalmazzuk a készítményeket.

Amidazophen tartalmú gyógyszerek

Paracetamol tartalmú gyógyszerek

Ibuprofen tartalmú gyógyszerek

Germicid C végbélkúp

Panadol szirup/tabletta Nurofen szirup/kúp

Noramidazophen 100, 200 mg

Mexalen kúp/tabletta Nurofen non aqua tabletta
Antipyreticum pro infant kúp Paracetamol szirup/tabletta

Algoflex tabletta/szirup

Antipyreticum pro parvulo kúp

Coldrex tabletta Advil tabletta

Algopyrin tabletta

Ne citran por

Cataflam

Amidazophen tabletta Ben-u-ron szirup/tabletta

Brufen

Kalmopyrin tabletta Saridon

Flamborin csepp Rubophen tabletta

forrás: dr. Gaál Gabriella gyermekorvos


Büntessek? Ne büntessek? Hogyan büntessek?

Örök dilemma az anyukák számára, hogy vajon kell-e, szabad-e büntetnünk a gyerekünket. Egyáltalán mi számít büntetésnek? Miért büntetünk? Tehetetlenségből? Tudatosan? Ösztönből?

Nincs olyan szülő, aki ne büntetne. Sőt, a büntetés kell is a gyerekeknek. Segít megszabni a határokat, kialakítja a lelkiismeretet. De nagyon nem mindegy, hogy hogyan, milyen eszközökkel büntetünk.

A kisgyerek viselkedését folyamatosan formálnunk kell, hiszen maguktól nem tudják mit szabad és mit nem. Nekünk kell megszabnunk a határokat. Ha azokat átlépi a gyerek, határozott tiltással kell válaszolnunk. Egy egyszerű „nem”, vagy „nem szabad” megteszi, általában a hosszabb magyarázkodások feleslegesek, a kisebb gyerekek még nem értik, a nagyobbakat pedig további ellenállásra ösztönzi. A határozottság a hanglejtésre vonatkozik, a gyereknek éreznie kell, hogy ha újra megteszi, anya mérges lesz. És ebben nagyjából ki is merül a szükséges büntetés. Nem érdemes fenyegetni („ha újra megteszed, elveszem a játékodat, stb…”), nem szabad megszégyeníteni („szégyelld magad”, „rossz gyerek vagy”, stb…”), és a különféle retorziók („menj be a szobádba”) is javarészt csak rontanak a helyzeten… A testi fenyítésről nem is beszélve… Az egyenesen ártó hatással van a gyermek, fejlődő személyiségére. Az agresszió agressziót szül, tehát ne csodálkozzunk, ha otthon rácsapunk a gyerek fenekére, előbb-utóbb ő is agresszív lesz.

Ha a gyerek szándékosan rosszalkodik (pl: direkt kiönt valamit a földre), akkor a határozott tiltást követően kérjük meg arra, hogy ő maga hozza helyre, amit tett (söpörje össze, amit kiöntött…). Ha még egyszer megteszi, maximum az önállóságában érdemes korlátoznunk („úgy látom, nem tudsz még ezzel ügyesen játszani, ezt most elveszem tőled”). Ezzel nem fenyegetünk, nem is szégyenítjük meg, de mégis kijelöljük számára a határokat. Fontos, hogy ne az őrmester szerepét vegyük fel, hanem a kooperációra ösztönözzük a gyereket.

Hiszek benne, hogy ha egész kicsi kortól fogva „jól büntetünk”, akkor később sem lesz szükség komolyabb eszközök bevetésére. De ha már a kezdeteknél elcsúszunk, és a gyerek a folyamatos ellenkezés, dacolás útjára téved, akkor érdemes segítséget kérnünk a folyamat megállítása érdekében. A túlzott öntörvényűség, a folyamatos szabályszegés nem csak az anya-gyerek kapcsolatra és a békés együttélésre van rossz hatással, de a gyerek személyiségét is negatívan befolyásolja.

Képernyőfotó 2016-02-12 - 8.54.33

 

Hermán Noémi

klinikai szakpszichológus, gyermekterapeuta

06-70-366-7571  / hermannoemi@gmail.com


Pozitív gyereknevelés

Manapság sokszor van az az érzésem, mintha a mai szülőknek túl nagy nyűg lenne a gyereknevelés. Így volt ez vajon 50 éve is? A világ modernizálódik, a dolgok egyszerűbbé válnak, a gyerekekkel viszont mintha épp ellenkezőleg, egyre nehezebben bírnának a szüleik… Utolért minket a liberális nevelés csapdája? Vagy a felgyorsult világ tesz minket ilyen türelmetlenné? Esetleg a sok információ, a „mit hogyan kéne” rak túl nagy terhet a gyereknevelésre? Talán egyik sem, talán mindegyik egy kicsit hozzátesz ahhoz, hogy frusztráltak vagyunk, folyton problémázunk, állandóan rohanunk, és nehezen tudunk megállni és megélni azt az örömöt és boldogságot, amelyet egy gyerek jelent az ember életében. Néhány tipp arra, hogy hogyan tudsz kilépni a mókuskerékből, és újra sütkérezni az anyuka szerepben.

Lassulj le!

A gyerekek a jelenben élnek. Szeretnek elmerülni abban, amit éppen akkor csinálnak…Legyen ez egy torony felépítése, vagy éppen a babázás. Nehezen tolerálják a „gyerünk már”, „siess”, „el fogunk késni”, „hányszor kell még szólnom” típusú hajcsárkodást. Próbáljunk ráhangolódni erre a lassított üzemmódra és ennek megfelelően kialakítani a napirendünket. Nem kell minden nap többféle programot szervezni, vagy ha épp otthon vagyunk, lenyomni egy 3 fogásos ebédet és egy nagytakarítást. Élvezzük ki a jelent, hangolódjunk rá az „itt és most”-ra.

Tudatos jelenlét

Ha sikerült kicsit lelassulnunk, képesek leszünk az úgynevezett tudatos jelenlét elsajátítására is. Ez azt jelenti, hogy az éppen aktuális tevékenységünkre minél jobban ráhangolódunk. Legyen ez egy közös étkezés, egy mesekönyv olvasása, vagy éppen az esti fürdetés. Ha nem a másnapi dolgainkon jár az
eszünk, vagy nem híreket olvasunk az okostelefonon, hanem el tudunk mélyülni az adott közös tevékenységben, meg tudjuk élni annak apró örömeit. Például figyeljük meg, hogy milyen érdeklődéssel tanulják a gyerekek a fizika törvényeit a fürdőkádban, vagy, hogy éppen miről mi jut eszükbe egy mesekönyv nézegetésekor.

Kevesebb panaszkodás, több dicséret

1235919-1440x900-[DesktopNexus.com]A gyerekek hihetetlen módon képesek a szülők érzelmi állapotára rezonálni. Ha épp türelmetlenek vagyunk velük, ők is agresszívebb játékot kezdenek játszani, hogy levezessék a rájuk tett feszültséget. És fordítva is működik. Ha türelmesek, és alapvetően pozitívak (értsd ez alatt az empátiát, dicséretet, partnerként kezelést) tudunk lenni a gyerekeinkkel, ők is sokkal kiegyensúlyozottabbak lesznek!! A problémák helyett próbáljunk a jó dolgokra figyelni! Az esti mese után például át lehet beszélni a gyerekkel, hogy mi volt a legjobb dolog az adott nap során. Mi pedig szülőként visszalejezhetjük nekik, hogy mivel okozta nekünk aznap a legnagyobb boldogságot. Ezek az apró észrevételek őket is megtanítják arra, hogy pozitív szemüvegben lássák a világot.

A mártíranyaság helyett valódi odafigyelés

Nem kell magunkat teljesen kizsigerelni ahhoz, hogy jó anyák tudjunk lenni. Attól még hogy olykor rábízzuk a gyereket másra, és elmegyünk felnőtt programot csinálni, igenis meg tudjuk teremteni azt a fajta érzelmi biztonságot, amire egy gyereknek szüksége van. Fel kell tudnunk töltődni ahhoz, hogy a gyerekünk egy újra nyúzható anyát kapjon vissza. Aki nem kapcsolja be folyton a TV-t, hanem helyette játszik a gyerekével, aki nem kapja fel egyből a vizet az első „nem”-re, aki együtt tud nevetni a gyerekével még egy fárasztó nap végén is.

Csak lazán!

Egy jó szülő, nap mint nap kudarcot vall. Nincs elég tisztaság, nem készült el a holnapi ebéd, kimaradt a délutáni alvás, nem evett elég zöldséget a gyerek… És még sorolhatnánk… Meg kell békülnünk vele, hogy nem tudunk minden fronton jól teljesíteni. A gyerekek úgy is felnőnek, ha folyton elégedetlenek vagyunk… De ha azt látják rajtunk, hogy képesek vagyunk adott esetben újratervezni, azzal nagyfokú rugalmasságot és optimizmust is tanulnak tőlünk.

Még ha sokszor nehéz is, biztos vagyok benne, hogy 10-ből 9 anyuka, ha időskorában megkérdeznék, hogy melyik volt élete legboldogabb időszaka, a kisgyerekes időszakot említené meg. Mert ennyi szeretetet, ennyi mosolyt, ennyi ragaszkodást bizony csak a kisgyerekes anyukák élnek meg. Használjuk ki, és tegyük a lehető legboldogabbá ezt az időszakot!

Képernyőfotó 2016-02-12 - 8.54.33

 

Hermán Noémi

klinikai szakpszichológus, gyermekterapeuta

06-70-366-7571  / hermannoemi@gmail.com


Hogy lesz könnyebb a beszoktatás?

Sokszor halljuk/mondjuk „gondtalan gyermekkor”, de valójában a stressz már az egészen picik életében is jelen van. Már a bölcsödei/óvodai beszokás, elválás sokszor hatalmas nyomás a kicsiknek, és ahogy nőnek, a stressz források száma is nő (iskolai elvárások, kortársaknak való megfelelés, stb.)

Nem tudunk minden stressz forrást felszámolni, és nem is lenne jó, ha így tennénk. Egy egészséges határig engednünk kell, hogy gyermekünket terhelés érje, természetesen a korának és jellemének megfelelő, így fejlődik, erősödik a stressztűrő – és kezelési képessége.

Minden gyermek tűréshatára más. Szülőként a mi feladatunk ezt az egészséges határt szem előtt tartani, és lehetőleg nem túllépni. Egyik gyermekünk már kétévesen gond nélkül beszokhat a bölcsödébe, de a másik kicsi még három évesen sem érett rá egészen. Míg az egyik apróságnak a minden napra programot szervező (úszás, lovaglás, tánc, stb) óvoda izgalmas, érdekes szórakozást, addig a másiknak a sok jövés-menés, feladat túl nagy lelki terhelést jelent. Előbbinél segít elterelni a figyelmet a szülőtől való távolléttől, utóbbinál tovább mélyíti az elválás miatti szorongást.

Még ha sikerül is olyan intézményt találnunk, ahol a pedagógusok, a hangulat, a közeg stb. megfelelő gyermekünk számára, a beszoktatási időszak mindenképpen stresszt vált ki a kicsikből és a szülőkből is, és nem csak az első napokban. Hetek, sőt hónapokig is eltarthat mire igazán beszokik, és nem jelent már jelentős stresszt a bölcsöde/óvoda.

Ez a stresszes időszak sok tünettel járhat, a leggyakoribbak;

  • újra bepisilhet, bekakilhat
  • nehezebben alszik el, gyakran felriad
  • megváltozik az étvágya
  • megváltozik a viselkedése (dacosabb, verekedősebb), kedve hullámzóvá válik
  • gyakrabban fáj a hasa, feje, gyakrabban lesz beteg
  • önnyugtató szokásokat vesz fel (újszopás, hajtekergetés)

Ezek a tünetek íjesztőek, és figyelni is kell rájuk. Ha zsigereinkben úgy érezzük, hogy nincs jó helyen a gyermekünk, a tünetei nem enyhülnek idővel, nem halad a beszokással, akkor másik intézményt, megoldást kell keresni.

Ha viszont gyermekünk „jó” helyen van, akkor az idő haladtával ezek a tünetek enyhülni fognak, de mi is segítsünk neki a beszoktatás okozta stressz kezelésében, feloldásában.

  • Ha jelentkeznek a fenti tünetek, legyünk türelmesek. Természetesen az agressziót nem szabad szó nélkül hagyni, és íjesztő ha nem eszik, nem alszik, bepisil, de tudatosítsuk magunkban, hogy ezek csak tünetek, és megszűnnek, ha a lelki egyensúlya visszaáll. Ezt viszont nem bűntetéssel fogjuk elérni, hanem sok szeretettel; játékkal, összebújással, odafigyeléssel, az otthon nyugalmával.
  • A beszoktatási időszakban más új sztresszorokat ne teremtsünk gyermekünknél. Pl. a cumi elvételét ne a beszoktatás előtti héten kezdjük meg. Ne ekkor vigyük először fogorvoshoz, stb.
  • Ha lehet saját terhelésünket is csökkentsük erre az időszakra, hogy gyeremkünkre több időnk, energiánk maradjon. Másrészt ha mi nyugodtak/idegesek vagyunk, az gyermekünkre is átragad.
  • Próbáljunk meg hidat teremteni az óvoda és az otthonunk között.
    • ha van alvókája, akkor azt egyértelműen az óvodába is vigyük. Ha nincs, akkor is érdemes valamit közösen kiválasztani, amit bevihet.
    • ha van rá mód kérjünk családlátogatást, hogy a kicsi saját közegében, 100%-os figyelmet kapva ismerkedhessen az óvónénikkel.
    • Ovis rajzait, alkotásait „állítsuk ki” otthon
    • Szerencsés helyzet, ha van olyan gyerek a csoportban, akit már korábbról ismer. Ha nincs ilyen, de van szimpatikus szülő/gyermek, akkor egy közös délutáni játszóterezést is kezdeményezhetünk.
    • A legtöbb ovis csoportnak már van saját Facebook csoportja. Nézegessük a közös képeket gyermekünkkel, tanuljuk meg mi is a többi gyermek nevét, így jobban tud nekünk mesélni a napi történésekről.
  • Fontos, hogy jó kapcsolatot építsünk ki az óvónőkkel. Szerencsére az óvónők többsége szeretettel, elhivatottsággal és sok tapasztalattal terelgeti a gyerekeket, így ő lesz a legnagyobb segítségünk a beszoktatásnál. Ha gyakran fordulunk hozzájuk, kérünk és adunk visszajelzést, nem csak mi tudunk meg többet gyermekünkről, hanem ők is részletesebb képet kapnak az otthoni háttérről, ami nekik is segítség.
  • Ha nem is beteg, de úgy látjuk fizikailag nincs teljesen jól, fáj valamije, folyik az orra, akkor maradjunk vele otthon. Egyrészt így megelőzünk egy hosszabb betegséget, másrészt a fizikai diszkomfort miatt a kicsik sokkal érzékenyebbek, anyásabbak, nagyobb teher ilyenkor az elválás is.
  • A gyerekek más-más önállósági szinttel érkeznek az intézményekbe. Aki az óvodába kevésbé önállóként kerül; mert pl. nem volt bölcsis, nem tud önállóan öltözni, egyedül enni, fogat mosni, orrot fújni..stb. a többiekhez képest le lesz maradva, és ez is okozhat rossz érzéseket, önbizalomhiányt. Hiszen sokkal több dolgot kell egyszerre megtanulnia, mindig sürgetik, fél, hogy lemarad…stb. Ezért azokban a tevékenységekben, amiben az oviban önállónak kell lennie, azt otthon tanítsuk meg neki, és ne végezzük el helyette.
  • Olvassunk olyan könyveket, ami az ovis hétköznapokról szólnak. pl.: Vadadi Andrea: Leszel a barátom? , A palacsinta tábor, Örökké óvodás maradok
  • Segítsünk neki „kijátszani” a rossz érzéseket. Ilyenkor olyan „ovis bajok” is előjöhetnek, amit elmesélni nem tud nekünk, de eljátszani igen. Pl. egy konfliktusa vagy valami, amitől fél.
    • A szerepjáték nagyon sokat segíthet. Játszunk óvodásat, ha volt valamilyen rossz élménye, azt is belevehetjük a történetbe.
    • Rajzoljátok, fessétek le az ovit, a gyerekeket, bármit, ami az ovival kapcsolatos.

 

Sokat segíthetünk tehát gyermekünknek, hogy a beszokás könnyebb legyen, és minél hamarabb a jó élményekről szóljon a szélesebb világ megismerése. Ha Nektek is van ötletetek, tanácsotok, írjátok meg nekünk kommentben! 🙂

Jó bölcsöde-, óvoda-, iskolakezdést mindannyiunknak!

Judit


Milyen a jó nyári szünet?

Nincs olyan gyerek, aki ne várná minden évben a nyári szünetet. A szülők viszont általában már kevésbé lelkesek a három hónapos szünet hallatán… Nem véletlen, hiszen hosszú időről van szó, és nem egyszerű megoldani. Ha valaki dolgozik, akkor azért, ha otthon van, akkor meg azért.

Megtartó keretek nyáron is

Legyen szó óvodáról vagy iskoláról, a nyári szünet legnagyobb veszélye, hogy a gyerekek kizökkenek a mindennapok kerékvágásából, megszűnnek az addigi stabil, megtartó keretek. Reggel nem kell időre felkelni, elkészülni, nincsenek kötelességek, nincsen egy heti rutin, amihez alkalmazkodni lehetne. Egyik héten nagyszülőknél, majd jön egy hét nyaralás a családdal, aztán otthon csak apával, majd csak anyával… Folyton változás van, mire kezdenének beleszokni valamibe, jön az új felállás. Vannak rugalmas és kevésbé rugalmas gyerekek, de az állandóság mindenkinek jót tesz. Igyekezzünk a nyári szünetben is megtartani a napi rutin főbb pontjait, függetlenül attól, hogy éppen ki van otthon a gyerekekkel. Ne csússzunk el jelentősen az év közben megszokott kelési, fekvési időktől, mert könnyen lehet, hogy kialvatlanok, nyűgösek lesznek a gyerekek. Ne nézzenek több mesét, ne játszhassanak többet a számítógépen/tableten, mint egy átlagos ovis/iskolai napon. A plusz időt értékesen, élményekkel töltsük ki. A keretek megtartása mellett apróbb napi feladatokat, teendőket (ne tanulással kapcsolatos feladatok legyenek, inkább házimunka típusú tevékenységek) is rábízhatunk, akár már az ovis gyerekünkre is. Azáltal, hogy vannak kötelezettségeik, ők is hasznosabbnak érzik magukat, illetve segít nekik strukturálni a napot.

391813-1440x900-[DesktopNexus.com]Játék

Az óvodás korosztálynál gyakori probléma, hogy a nyári szünetben valahogy kevesebb idejük/lehetőségük van a gyerekeknek a szabad játékra. Lehet, hogy túl sok a kötött program, vagy éppen bekapcsolva maradt a TV, a lényeg, hogy nem játszanak a gyerekek eleget. Ezáltal pedig nem tudják kijátszani magukból a feszültségeket, a bennük motoszkáló problémákat. Figyeljünk rá oda, hogy minden nap teremtsünk lehetőséget erre, legyen délelőtt és délután is egy-egy nyugis időszak, amikor a gyerekek játszhatnak.

Érzelmi biztonság

Attól még, hogy nyári szünet van, igyekezzünk nem kitenni a gyerekeinket olyan szituációnak, ahol érzelmileg nem érzik magukat biztonságban. Lehet ilyen például egy tábor, vagy egy hétvége a szülők nélkül. Ez nyilván korosztály-, és személyiségfüggő, de fontos, hogy érzelmileg érett legyen a gyerek a szülőktől való távollétre. Egy-egy rossz emlék, sokáig meghatározhatja a későbbi szeparációs helyzetek megélését.

Lehessenek végre gyerekek…

A keretek megtartása nem azt jelenti, hogy mindenben korlátozni kéne gyerekeinket. Szellemileg nagyon fárasztó egy iskolaév, de még az óvodaév is. Ebben a közel három hónapban törekedjünk arra, hogy az önfeledt, szabad gyermeki énjük kerülhessen előtérbe. A szellemi tanítás helyett inkább tanítsuk őket a tapasztalatokon keresztül. Hogy milyen érzés elázni egy nyári záporban, vagy a kertben szedett zöldségekből ebédet készíteni. Játszunk, nevessünk, szerezzünk igazi élményeket, töltsük fel a raktárokat szeptember elejére…

Képernyőfotó 2016-02-12 - 8.54.33

 

Hermán Noémi

klinikai szakpszichológus, gyermekterapeuta

06-70-366-7571  / hermannoemi@gmail.com


Meseműhely

Ültünk a nagy fotelben, hozzá bújtam és hallgattam, ahogy mesél. Nem is csak hallgattam, hiszen én már egy másik világban voltam, gyógyítottam sebzett állatokat, győztem le gonosz boszorkányt, vagy szaladgáltam virágos réten. Régesrég volt mégis olyan hatással voltak rám ezek a meghitt idők, hogy még ma is elevenen érzem Anyukám ölelését, szeretetét és a minket körbevevő varázslatot. Mi is mesélünk Mátéval. Az Óperenciás tenger világát járjuk; elsüllyedt kalóz hajókat, sellő városokat fedezünk fel. A gyerekkor tündérvilága ez, amit, ha jól bejárunk gyermekeinkkel, felnőttként is gyakran visszatalálhatnak majd ide.

bekaszeretos[3]Ezért, amikor hallottam Bakonyi Anikó textiljáték-készítőről, aki zseniális anyukaként még a „fejből mesénél” is többet álmodott, úgy gondoltam, mindenképpen írnom kell róla a PIKI blogban is. Ő is nagyon szeret mesélni gyermekeinek, férjével felváltva, a 7 éves kislányuknak és a 9 éves nagyfiuknak. Anikó a kitalált történetek szereplőit szövetekből, gombokból életre keltette gyermekeinek, és összekapcsolta a mesét a játékkal. Így a történetek révén könnyebben kötődnek a kis állatokhoz a gyerekek, ami segíthet az óvodai elválásnál, az esti elalvás előtti ceremóniában, vagy bárhol, ahol tovább élhet a mese, ahová a gyermek a kedvencet magával viheti, akár orvosi rendelőbe, nyaralni, vagy a nagyszülőkhöz

KAJLA kutyus története:

Ez az ötlet nagyon megtetszett, de hiába megy könnyen a „meseírás”, a kézügyességem komoly gátat jelent. …és van akinek a cselekmény kitalálása okoz nehézséget, vagy talán mindkettő. Az ilyen hátrányos helyzetű 🙂 szülőknek teremtette meg Anikó Kajla kutyust és történeteit. Kajla egy aranyos plüss állatka, akit Anikó saját kezűleg varr meg, de a megrendelő nem csak a kutyust kapja meg, hanem a történetét is, amit Nezvál Eszter, meseterapeuta, a Mesefészek alapítója írt. www.mesefeszek.hu

Amikor egy-egy Kajla gazdára talál, azonnal új neve lesz, és ha a gyerekek játszani kezdenek vele, történeteket találnak ki közben. A szülőknek pedig ott a lehetőség, hogy egy adott történetből kiindulva könnyen tovább tudják bodorítani a mese fonalát.

Időközben Kajlának társai is lettek, megszületett Drazsé, a nyuszi, Pamacs, a cica és Kurutty, a béka. Mindegyikőjük történetének más-más a mondanivalója, de a kerek egész történetek egy-egy ponton összekapcsolódnak.

negyen-by-baniko[1]

Idézet Kajla meséjéből:

„Kajla ahogy cseperedett, mind jobban különbözött a többitől. Apró gombszemei nem voltak egyformák, az egyik kisebb volt, a másik nagyobb, ráadásul még egy nagy folt is éktelenkedett rajta. Kajlának hívták, hisz a jobb füle álmosan lekonyult, a bal pedig úgy meredt az égnek, mintha mindig éberen figyelne. Kajla nagyon kíváncsi kiskutya volt, kérdésekkel ébredt, és válaszokat keresve tért nyugovóra. Egész álló nap a világot vizsgálta, miért lesz harmatos a fű, hogyan issza meg a Nap a vizet a tányérjából, és ki nyírja meg az égen a bárányfelhőket?”

Én nagyon megszerettem ezeket az aranyos szereplőket és „gyógyító” történeteiket! Hamarosan pedig mi is befogadunk egy állatkát. 🙂

Addig is a mese folytatását és az 5 részes mesesorozatot bárki elolvashatja, ha feliratkozik Banikó hírlevelére. (A hetente kiküldött 1-1 mese színezévőel érkezik.) http://www.baniko.hu/pluss-allatok

Ha pedig szeretnétek saját Kajlát, Drázsét, Pamacsot vagy Kuruttyot, akkor 2016. május 29-ig PIKI olvasóként 10% kedvezménnyel tudtok vásárolni Anikó műhelyében! Ehhez nem kell mást tenni, mint a Baniko webshop kosár oldalán a kupon beváltása mezőbe beírni a PIKI2016 kuponkódot.

www.baniko.hu

Itt a vége, fuss el véle…:)

Judit


A mese hatalma

A pszichológusok örök vesszőparipája a mesélés. Nem véletlenül… De mint sok minden más érték, a mesélés is sajnos egyre inkább kezd kikopni a mai rohanó hétköznapok rutinjából. Miért fontos egy gyereknek, hogy sokat meséljenek neki? Mit jelent pszichológiai értelemben a mese?

Egy brit felmérés szerint a családok mindössze 7 %-ánál fordul elő a rendszeres mesélés. Csak remélni tudjuk, hogy hazánkban jobb a helyzet ezen a téren… A felmérés szerint ennek leggyakoribb okai az időhiány, illetve hogy a szülők túl feszültnek érzik magukat a meseolvasáshoz. És hát legyünk őszinték, a mai gyerekek számára sokszor unalmas egy mesekönyv, hiszen a mozgóképhez vannak szokva. A TV-t és a számítógépet pedig nem könnyű überelni…

A mese pszichológiai értelemben elaborációt jelent. A mesehallgatás közben a gyerek belső képeket készít a meséhez, ami segít feldolgozni a mindennapok történéseit, a jó vagy rossz élményeket. Feloldja, megdolgozza a problémákat, szorongásokat, és megoldásokat kínál rájuk. Segít helyrerakni a gyerekek számára a még nehezen kezelhető kérdéseket is, mint például a jó/rossz, vagy éppen az élet/ halál kérdéskörét. A gyerekkornak két tündérvilága létezik. Cselekvés síkján a játék, szellemi síkon pedig a mese…

A mesenézés ezzel szemben kész képeket ad, ami lehetetlenné teszi a belső munkát. A gyerekek ilyenkor kikapcsolnak, pszichésen és testileg egyaránt, megszűnik a látott kép feldolgozása, nincs elaboráció. A feldolgozhatatlan ingermennyiség pedig feszültséget és agressziót szül, ami később viselkedési problémákban jelentkezik. Nyilván a mennyiség is fontos, napi 15 perc mesenézés még nem káros, de sajnos a mai átlag ennél jóval több…

Mesekönyv vagy fejből mesélés?

Egyik jobb, mint a másik! Rengeteg jó mesekönyv létezik, gyönyörű rajzokkal, ami a gyerekek vizuális megismerését fejleszti, megszeretteti velük a későbbi olvasás élményét. Ugyan itt is képeket lát, de ebben az esetben a fantázia tovább színezi, megeleveníti ezeket, ettől lesz lényegesen eltérő élmény a mesefilmhez képest. Persze itt is mellé lehet lőni, vannak ijesztő mesekönyvek is, előtte mindenképp érdemes utánanézni/elolvasni. Manapság már szinte minden jellegzetes gyerektémára születtek mesekönyvek, hogy megkönnyítsék számukra a helyzet feldolgozását (szobatisztaság, testvérszületés, agressziókezelés, halál, válás,stb…). Ezek valóban nagyon hasznosak tudnak lenni egy-egy, a gyerek számára nehezebb élethelyzet megélésében. De a klasszikus állatmesék, tündérmesék is ugyanolyan fontosak. Ne féljünk a boszorkányoktól, vagy éppen a sárkányoktól!

A legértékesebb mese mégis az, amit fejből mesélünk a gyereknek. Az esti elalvás előtt például érdemes egy fejből szőtt, a gyerek napjának történéseit visszajátszó (akár egy állatgyerek szerepébe ültetve) mesét mesélni. Nem is gondolnánk, hogy milyen komoly terápiás értéke van egy ilyen esti mesének egy kisgyerek életében. Az aznapi történések újraélése, megdolgozása (esetleg a szülő által átkeretezve, ha szükséges) a legjobb befejezése a napnak. Ráadásul a fejből szőtt mese a legszemélyesebb, itt a legnagyobb a beleélés a szülő részéről is. Egy olvasott mesénél előfordulhat, hogy épp máshol járnak a gondolataink, itt viszont minden idegszálunkkal a mesére és a gyerekünkre koncentrálunk. És ezt a különleges gyerek-szülő egymásra hangolódást nagyon megérzik és meg is hálálják a gyereket.

Mesekönyv választáshoz:

Ha változatos melibrary-1147815_1280.jpgsekönyv élményt szeretnénk nyújtani gyermekeinknek érdemes felkeresni a közeli gyermekkönyvtárat, és vinni magunkkal a csemetéket is, mert igazán élvezni fogják. Sok
új szerzőt/témát “kipróbálhatunk” pénzkidobás nélkül, de ami még jobb, olyan könyvekre is rátalálhatunk, ami jelenleg nincs kereskedelemi forgalomban.

Ha bajban vagyunk, hogy milyen könyvet lenne érdemes olvasni, akkor a gyerekirodalmi adatbázis is segítségünkre lehet. A Könyvtári Intézet munkatársai nem és kor szerint is kategorizálják a mesekönyveket: http://ki.oszk.hu/gyerekirodalom/index.php

A mi családi kedvenceink:

  • Böngésző sorozat (a klasszikus Rotraut Berner féle évszakos böngészők)
  • Marék Veronika könyvei: Kippkopp, Boribon
  • Berg Judit: Agócs Írisz Maszat sorozat
  • Axel Scheffler & Julia Donaldson: Tölgyerdő meséi sorozat , illetve a hosszabb mesék (Majom mamája, Garaffaló, Bot Benő, Legcsinosabb Óriás, Zog a sárkány, Boszi seprűnyélen)
  • Richard Scarry: Tesz-Vesz
  • Vlagyimir Szutyejev mesekönyvei
  • Ravensburger kiadó, Scolar sorozat: Mit, miért, hogyan?
  • Sven Nordquist: Findusz sorozat

Szóval meséljünk többet gyerekeinknek! Mert a mese lelassít ebben a rohanó világban; mert a mese tanít; mert a mese kikapcsol; mert a mese fejleszt; mert a mese öröm; mert a mese gyógyít… És végezetül Albert Einstein idevágó gondolata mellett sem mehetünk el szó nélkül: „Ha intelligens gyereket akarsz, olvass neki mesét. Ha még intelligensebb gyereket akarsz, olvass neki még több mesét!”

Képernyőfotó 2016-02-12 - 8.54.33

 

Hermán Noémi

klinikai szakpszichológus, gyermekterapeuta

06-70-366-7571  / hermannoemi@gmail.com